Levéltári Közlemények, 26. (1955)

Levéltári Közlemények, 26. (1955) - Balázs Tibor: A Pest vármegyei Nemzeti Bizottságok történetéhez, 1945. január-október / 235–271. o.

250 Balázs Tiboí Az elmondott néhány példából is kellően kitűnik, hogy a népi demokratikus forradalom — ami az államhatalomban részes munkásosztály vezetésével folyt —, milyen sajátos feladatok elé állította a közigazgatást. Ezeknek a feladatoknak a megfelelő módon történő végrehajtása az adott viszonyok között igen súlyos nehézségek elé állította mind a községi elöljáróságokat, mind a községi képviselőtestületeket. A községi Nemzeti Bizottságok valóban az új államhatalom »tartópilléreinek« a szerepét töltötték be. Nélkülük az életnek az új feltételek közötti megindulása elképzelhetetlen volt. ... • A 14/1945. ME id. rendelet előírta az önkormányzatok újjáalakítását is. A továbbiakban ezt a kérdést kívánjuk szemügyre venni. A községi képviselőtestületeket ekkor még nem alakították mindenütt újjá. Ahol ez megtörtént a pártok és egyes érdekképviseletek delegáltjaiból, ott sem nyerte vissza régi jogállását. A közigazgatás érdemleges kérdéseit a Nemzeti Bizottság ülésein tárgyalták meg. A Nemzeti Bizottság jegyzőkönyveit sok esetben felolvasták a képviselőtestület ülésein miheztartás, ül. a szükséges határozathozatal megejtése végett.

53 Olyan eset is előfordult — bár ritkán —, hogy a Nemzeti Bizottság »-jóváhagyta«, ül. »-módosítja« a képviselőtestület határozatait.

84 Erre az időszakra nézve a Nemzeti Bizottságok és a képviselőtestületek viszonyát jelentős mértékben megszabta, hogy a megvizsgált községek Nemzeti Bizottsági tagjainak 77 %-a egyben képviselőtestületi tag is volt.

85 Ezen túlmenően összefonódás figyelhető meg a helyi Nemzeti Bizottságok és a közigazgatás helyi szervei között. Tíz község közül hatban a Nemzeti Bizottság tagjai között találjuk az elöljáróság vezető tisztviselőit is.

86 Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy nem valósult meg a 14/1945. ME rend. azon utasítása, hogy »•... a Nemzeti Bizottságok, mint ... politikai szervek maguk ne illeszkedjenek be a közigazgatás szervezetébe«, hanem alakítsák újjá az önkormányzati testületeket. A Nemzeti Bizottságok — ha de jure nem is — de facto beilleszkedtek a közigazgatás szervezetébe és gyakorlati közigazgatási tevékenységet is folytattak. Munkájukban jellegváltozás figyelhető meg, \mert 1945 elején az államhatalom és az államigazgatás helyi feladatait szinte egyedül látták el. Utóbb a közigazgatási hálózat kiépülésével megoszlott ez a tevékenység a közigazgatási szervek és a Nemzeti Bizottságok között. Ahol fejlettebb volt a politikai helyzet, ott a Nemzeti Bizottságok nagyobb részt vállaltak a közigazgatás munkájából, mint másutt Nem pótolták a községi elöljáróságokat, még a képviselőtestületeket sem, ,hanem az összes lényeges kérdésekre kiterjedő munkájukkal irányították és segítették az elöljáróságok és a képviselőtestületek munkáját. A Nemzeti Bizottságok és a közigazgatás bizonyos mérvű összefonódása szükségképpen következett az elmondottakból. A városi Nemzeti Bizottságok hatáskörének vizsgálatánál előre kell bocsátani, hogy itt nem találkozunk olyan egységes képpel, mint a községi Nemzeti Bizottságoknál. 83 Kocsér kg. képv. test. jkv. 1945. jan. 23., márc. 12., ápr. 21., május 19.; Tápiógyorgye kg. képv. testületi jkv. febr. 26., máj. 29. 84 Tatárszentgyörgy kg. NB 1945. márc. 14. jkv. 85 A megvizsgált köszégek a következők voltak: Solymár, Tököl, Szigetmonostor, Piliscsaba, Üröm, Úszód, Gomba, Zsámbék, Kecel és Iklad (PNB 1/1945. A PNB iratai között ezeknek a községeknek az összevetésére nyílt mód.) 86 Uo.