Levéltári Közlemények, 26. (1955)

Levéltári Közlemények, 26. (1955) - Karsai Elek: Kormánybiztosok hatásköre és tevékenysége az ellenforradalmi rendszer első hónapjaiban / 206–234. o.

Kormánybiztosok hatásköre és tevékenysége . . . 223 A belügyminiszteri utasítás után is változatlanul folytatták a kormánybiztosok a Horthy melletti propagandát és igyekeztek minél nagyobb nyomást gyakorolni az összeülő nemzetgyűlésre. Jellemző azonban, hogy még ilyen előzmények után is a kormányzóválasztást csak fegyveres asszisztenciával, a különítmények közreműködésével merték lebonyolítani. A nemzetgyűlés épületét fegyveres alakulatok vették körül, sőt az ülésterembe is behatolták félfegyverzett katonatisztek. Az uralkodó osztály azonban célját elérte, Horthy Miklóst kormányzóvá választották.

136 Horthy kormányzóvá választásával lezárul a kormánybiztosok tevékenységének második, egyben legfontosabb szakasza. A politikai tevékenység súlypontja a nemzetgyűlésre tevődött át, a dunántúli központi kormánybiztos és a három kerületi kormánybiztos megválasztatta magát nemzetgyűlési képviselőnek.

137 1920. febr. elején a Dunántúli Központi Kormánybiztosságot megszüntették,

138 nem volt rá tovább szükség, minthogy a kormány a nemzetgyűlés ellenőrzése alá került. A kormánybiztosok ettől kezdve közvetlenül a belügyminisztériumtól kapták az utasításokat, és megkezdődött a lassú átmenet a régi közigazgatási apparátus helyreállítására. A kormánybiztosi funkció az uralkodó osztály szempontjából a nemzetgyűlési választások és Horthy kormányzóvá választása után elvesztette fonlosságát, az engedelmes Kisgazdapárt, a kormánnyal a kuliszák mögött állandóan tárgyalásokat folytató és felajánlkozó szociáldemokrata párt már nem jelentett veszélyt az uralkodó osztály számára. * Közel egy éven keresztül igazgatták kormánybiztosok az országot. Az 1919. okt. 10-iki minisztertanácson még arról volt szó, hogy a kerületi és törvényhatósági kormánybiztosok csak »a nemzetgyűlési választások megejtéséig« fognak működni.

139 Igaz, hogy a kormány várakozásával ellentétben a Dunántúlon, a Duna—Tisza közén a választásokat csak 1920 januárjában, míg a Tiszántúlon csak 1920 júniusában lehetett megtartani, de tény az is, hogy a januári választások után nem szüntettek meg egyetlen kerületi vagy törvényhatósági kormánybiztosságot — a központi kormánybiztosság kivételével — azokon a területeken, ahol a választások már lezajlottak. A kerületi és törvényhatósági kormánybiztosságok megszüntetésére. és a főispánok kinevezésére csak akkor kerülhetett sor, amikor az -uralkodó osztály hatalmi pozícióit a központi államapparátusban — Horthy kormányzóvá választásával, a kormányban való újra részvételével — megerősítette. Közvetlenül az 1920 januári választások előtt, mikor az uralkodó osztály tartott a Kisgazdapárt választási győzelmétől, a kormánybiztosságoknak — megszüntetés helyetí: — még nagyobb hatáskört akart biztosítani. A belügyminiszter 1920. jan. 20-án közölte a fővezérséggel, hogy a miskolci katonai körlet területére kinevezendő kerületi kor136 Az ellenforradalom hatalomraj utasa és rémuralma Magyarországon. 345—347 old. 137 A kormány eredeti álláspontja az volt, hogy a kerületi és törvényhatósági kormánybiztosok nem léphetnek fel nemzetgyűlési képviselőnek, (OL. BM. ein. 1919— 13—6564) de úgy látszik, hogy mégis módot adtak a kormánybiztosoknak arra, hogy élhessenek passzív választójogukkal. Ez erre vonatkozó módosító rendelkezés eddig még nem került elő. 138 OL. BM. ein. 1920—33—162. 139 OL. BM. ein. 1922—33—1526