Levéltári Közlemények, 26. (1955)

Levéltári Közlemények, 26. (1955) - Karsai Elek: Kormánybiztosok hatásköre és tevékenysége az ellenforradalmi rendszer első hónapjaiban / 206–234. o.

Kormánybiztosok hatásköre és tevékenysége . . . 213 kinevezendő 'belügyi megbízott hatásköre Zala, Vas, Mosón és Sopron vármegyére, & <jél-dunántúli belügyi megbízotté Somogy, Tolna és Baranya vármegyére, végül az észak-dunántúli belügyi megbízotté Veszprém, Győr, Komárom, Fejér és Esztergom vármegyére terjed ki. A minisztertanács a fővezérség mellé rendelt belügyi kiküldöttek személyére nézve nem hozott döntést. A nyugat-magyarországi területre Sigray Antal grófot, a dél-dunántúli vármegyék élére Bartal Aurélt, Észak-iDunántúlra ideiglenesen dr.. Török miniszteri tanácsost nevezte ki a minisztertanács belügyi megbízottnak. Alig 72 órával a minisztertanács határozata után a helyzet gyökeresen megváltozott. Clemenceau ugyanis a párizsi 'békekonferencia megbízásából aug. 23-án táviratot • intézett a budapesti Szövetségközi Katonai Bizottsághoz. Clemenceau kö- • zölte, hogy a párizsi békekonferencia követeli József főherceg távozását a kormányzói tisztségből, ugyanekkor leszögezte azt is, hogy a párizsi békekonferencia a Friedrich-kormánnyal nem hajlandó tárgyalni a békekötésről, mert »ez a kormány nem a nép akaratából létesült, hanem

30 egy rendőrcsapat által végrehajtott államcsínynek köszönheti létét.«

31 Az antant hatalmak állásfoglalása következtében a Friedrich-kormány válságba került. Az uralkodó osztály az egyre sürgősebbé váló gazdasági és politikai problémák megoldásához nem sok segítséget kaphatott a talajtalan, gyenge központi kormányhatalomtól. Éppen ezért augusztus végén és szeptember elején a kormánybiztosi apparátus kiépítéséhez nagy erővel láttak hozzá. Elöljáróban — a részletes tárgyalás előtt — tisztáznunk kell egy lényeges kérdést: a kormány és kormánybiztosok viszonyát. A kormánybiztosokat a kormány nevezte ki, elvben a belügyminiszternek voltak alárendelve, az ő utasításait, rendeleteit kellett volna végrehajtani. A valóságban a helyzet az volt, hogy a kerületi és törvényhatósági kormánybiztosok a rájuk ruházott rendkívüli felhatalmazással élve, nemegyszer a kormány kiadott rendeleteivel ellentétben, — mint később látni fogjuk — hoztak intézkedéseket, rendeleteket. A Dunántúlon a katonai kerületeknek megfelelően három kerületi kormánybiztosságót hoztak létre, a három kerületi kormánybiztosság irányítását pedig p, fővezérség mellett működő központi 'közigazgatási szerv, amint később iievezték Dunántúli Központi Kormánybiztosság, végezte. A központi és kerületi kormánybiztosságok munkájának támogatására egy-egy vármegye, törvényhatósági joggal felruházott város közigazgatásának teljhatalmú irányítására törvényhatósági kormánybiztosokat neveztek fci.

32 1919 őszén először a Dunántúlon szervezték meg a kormánybiztosi hálózatot. amely lassan — a románok fokozatos kivonulása után — az egész országot átfogta. Az északi vármegyékben 2, a Tisza és Maros torkolatánál pedig 1 kerületi kormánybiztosságot hoztak létre. A kerületi kormánybiztosságok területi beosztása a következő volt: Dunántúl: 1. Sopron, Mbson, Vas és Zala vm. (kerületi kormánybiztos székhelye Szombathely), 2. Komárom, Győr, Veszprém, Esztergom és Fejér vm. (Győr, később Székesfehérvár), 3. Somogy, Tolna, Baranya vm. (Kaposvár). 30 itt néhány szót törölt a román cenzúra 31 Budapesti Közlöny 1919. aug. 24.. 93. szám. — Clemenceau táviratát a magyar kormánynak a hivatalos lapban közzé kellett tenni, ami természetesen tovább gyengítette a kormány tekintélyét. 32 Kormánybiztosok kinevezésére vonatkozó iratokat 1. BM. ein. 1919. és 192«. évi 33. tételben.