Levéltári Közlemények, 26. (1955)

Levéltári Közlemények, 26. (1955) - Karsai Elek: Kormánybiztosok hatásköre és tevékenysége az ellenforradalmi rendszer első hónapjaiban / 206–234. o.

214 Karsai Elek Északi országrész: 1. Heves, Hont és Nógrád vm. (Balassagyarmat), 2. AbaujTorna, Borsod, Gömör és Kishont, Zemplén (Miskolc). Tisza—Maros torkolat: Csongrád, Békés, Csanád vm. (Szeged). — Felmerül a kérdés, miért nem nyúlt a magyar uralkodó osztály 1919 őszén a nyílt 'katonai diktatúra eszközéhez? Kétségtelen, hogy a nyílt katonai diktatúra lett volna számára a legalkalmasabb fegyver a munkásság és parasztság ellen. De a nyílt katonai diktatúra alkalmazását nem tették lehetővé azok a kül- és belpolitikai nehézségek, amelyekkel a nagybirtok és nagytőke 1919 őszén szembe találta magát. A nagybirtokosoknak és nagytőkéseknek el kellett vetniök a nyílt katonai diktatúrát, elsősorban külpolitikai okokból. Az antant hatalmak már az 1919 júliusi bécsi tárgyalásokon azért hajlottak egy tiszta szociáldemokrata kormány megalakítására, hogy részben a nyugati országok munkásságával, részben a magyar dolgozó néppel elhitessék, hogy a Tanácsköztársaságot nem szükségszerűen egy szélsőségesen ellenforradalmi rendszer, hanem egy, a polgári demokratikus államberendezkedés alapján álló politikai formáció válthatja fel. Azt akarták ezzel bizonyítani a vezető nyugati demokráciák, hogy a proletárdiktatúra Magyarországon csak egy kisebbség uralma volt, a nép többsége nem állt mögötte, következésképpen a magyar Tanácsköztársaság bukása után nincs szükség egy széleskörű, elnyomó apparátusra, katonai diktatúrára, hanem a kapitalista termelés és társadalmi rend helyreállítására elégségesek a polgári demokrácia eszközei is. A magyar nagytőkés és nagybirtokos osztálynak erre a szempontra feltétlenül tekintettel kellett lennie a belső államberendezkedés kialakításánál, hiszen uralmát az említett nyugati hatalmaknak köszönhette és a béketárgyalásokon is ezek a hatalmak mondták ki a döntő szót.

33 De nem mertek a nyílt katonai diktatúra eszközéhez nyúlni a magyar nagybirtokosok és nagytőkések a Dunántúlon a román megszállás veszélye miatt sem. Attól tartottak ugyanis, hogy a román burzsoá csapatok a nyílt katonai diktatúrát az antant hatalmak előtt úgy tüntethetik fel, hogy az ország általuk meg nem szállt részein nem állt még helyre a polgári fend és nyugalom, szükséges tehát az egész Dunántúl megszállása.

34 33 Az antant hatalmak álláspontját a magyar belpolitikai rendszer kialakítása tekintetében Sir George Clark, akit a koncentrációs kormány megalakítása céljából 1919 okt. végén küldtek Budapestre, a következőképpen fogalmazta meg: »Szükséges, hogy olyan kormány alakuljon itt, amely a mi szemünkben az egész országot képviseli osztály- és felekezeti különbség, vagy bármely érdekcsoportra való tekintet nélkül... Sem túlzóan radikális, sem reakcionárius alkotmánya vagy intézményei nem lehetnek, és ne is legyenek, tehát egy országnak se.« Pester Lloyd 1919. okt. 28. 34 Sigray gróf Vas vármegye törvényhatósági bizottságának 1919. december 15-én tartott rendkívüli közgyűlésén elmondotta, hogy a román megszállást többek között azzal sikerült megakadályozni, hogy közölte az antant missziókkal, hogy Nyugat-Magyarországon »teljes polgári rend uralkodik, hogy nem katonai diktatúra, nem ostromállapot és nem egyes osztályok erőszakos uralma áll fenn, de hogy mi, minden tekintetben a törvényes rend alapján állunk«. — OL. Kozma-iratok 12 csomó. Katonai vonatkozású adatgyűjtemény. 11. old. — Sigray gróf nem sokkal hivatalba lépése után a bécsi angol és amerikai missziónak. (A. Halstednek és Th. Cunninghamnek) küldött táviratot a »rend« helyreállításáról. SzÁL (Szombathelyi Akarni Levéltár) Ny. M. kmb. ein. 1919—16., 17.