Levéltári Közlemények, 26. (1955)

Levéltári Közlemények, 26. (1955) - Karsai Elek: Kormánybiztosok hatásköre és tevékenysége az ellenforradalmi rendszer első hónapjaiban / 206–234. o.

KORMÁNYBIZTOSOK HATÁSKÖRE ÉS TEVÉKENYSÉGE AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER ELSŐ HONAPJAIBAN I. fejezet Az ellenforradalom uralomrajutása — a tanácsrendszer felszámolása, a régi közigazgatás visszaállítása. A magyar ellenforradalmi rendszer az antant fegyverek segítségével került uralomra. A Vörös Hadsereg a fegyverszüneti megállapodásokat megsértő, betolakodó cseh és román imperialista csapatokkal fegyverrel szállt szembe, sikerei arra kényszerítették a párizsi békekonferenciát, hogy a Tanácsköztársaság kormányával tárgyalásokat kezdjen és kilátásba helyezze a békekonferenciára való meghívást is.

1 Az antant hatalmak gyűlölettel figyelték a magyar proletariátus diktatúráját, melyet az 1919-es április 7-i választásokon — titkos szavazás során — 4 és fél millió magyar dolgozó támogatott szavazatával. A tanácshatalom szilárd erő volt. A helyi tanácsokon keresztül, az országon belül fenntartotta a rendet, az államigazgatás ki-. elégítően működött. Sem a belső árulás, sem a szegedi és bécsi ellenforradalmi szervezkedés nem lett volna képes idegen támogatás nélkül megdönteni a magyar Tanácsköztársaságot. A Tanácsköztársaság kormánya 1919. aug. 1-én lemondásra kényszerült, Peidl Gyula miniszterelnökségével Budapesten megalakult a szociáldemokrata szakszervezeti kormány.

2 A magyar munkásság és parasztság e híreket nagy megdöbbenéssel fogadta. Sok helyen egyszerűen nem hitték el, ellenforradalmi mesterkedésnek tartották.

3 A munkásárulókból álló szakszervezeti kormány azonnal megkezdte az ellenforradalmi rendszer alapjainak lerakását. A kormány első rendelete az államforma 1 Vörös Újság, 1919. jún. 10. 2 Hivatalos Közlöny 1919. aug. 2. — Az Aradon, majd Szegeden szervezkedő ellenforradalmárok már 1919. máj. 5-én »kormány-«-t alakítottak, amely azonban sem a Tanácsköztársaság idején, sem augusztus elseje után érdemleges működést nem fejtett ki. Tevékenységéről 1. bővebben: OL. (Országos Levéltár) ME. (Miniszterelnökség) az 1919-es szegedi ellenforradalmi kormány iratai. 3 Jellemző példa erre az egri városi intéző bizottság állásfoglalása: — Budapesti Közlöny, 1919. aug. 15. 85. szám. »-Az országban nyugalom van« c. cikk. — Keszthelyen a csendőröket, a tartalékos és tényleges tiszteket aug. 4-re (!) virradó éjjelen tartóztatták le. MMI. A. (Magyar Munkásmozgalmi Intézet Archívuma) II. 11/122. — Sopronban még aug. 4-én is működött a forradalmi törvényszék. MMI. A. II. 11/42.