Levéltári Közlemények, 26. (1955)

Levéltári Közlemények, 26. (1955) - Karsai Elek: Kormánybiztosok hatásköre és tevékenysége az ellenforradalmi rendszer első hónapjaiban / 206–234. o.

Karsai Elek: Kormánybiztosok hatásköre és tevékenysége .. . 20? tekintetében visszaállította az 1919. márc. 21-ét megelőző állapotot és ezzel megszüntette a tanácsrendszert.

4 . A Peidl-kormány amnesztiát adott a Tanácsköztársaság idején letartóztatott ellenforradalmároknak, ugyanakkor utasítást küldött a rendőrségi szerveknek a kommunisták elfogatására. A Vörös őrség helyébe az államrendőrséget állította, de emellett szükségesnek tartotta a csendőrség újból való megszervezését is. Az üzemeket, vállalatokat, a bérházakat visszajuttatta a tőkések tulajdonába, előkészítette a föld visszaadását a nagybirtokosoknak.

5 A szakszervezeti kormány rendeleteinek hatására megkezdődött a közigazgatás átalakulása is. A Vörös Őrség feloszlott, a helyi tanácsok, direktóriumok egy része lemondott és helyüket lassan elfoglalták a régi közigazgatási tisztviselők, a »rend« fenntartására polgárőrségek alakultak.

6 Sokhelyen azonban, elsősorban a Dunántúl ipari gócpontjain, a helyi tanácsok nem mondtak le önként, és a Tanácsköztársaság bukása után továbbra is helyükön maradtak. Fegyveres összecsapásokra is sor került és a munkásoktól és a parasztoktól a hatalmat az ellenforradalom csak erőszakkal tudta megszerezne A Dunántúlon a népi ellenállás 1919 augusztusában az uralomra jutott ellenforradalommal szemben elég széles méreteket öltött.

7 Az ellenforradalom hatalomraj utasa a legsimábban azokban a városokban és községekben történt meg, amelyeket a román és cseh burzsoácsapatok szálltak meg. A szociáldemokrata kormányt nem támogatta sem az ipari munkásság, sem a parasztság, minthogy a széles néprétegek előtt rövid néhány nap alatt gyűlöletessé lett a Tanácsköztársaság vívmányait felszámoló politikája miatt. Külpolitikai téren súlyos presztízs-veszteséget jelentett a Peidl-kormány számára és végső fokon az idézte elő bukását, hogy a párizsi ötös Tanács nem ismerte el azt a megállapodást, amelyet július végén Bécsben az antant megbízottak és a magyar szociáldemokraták kötöttek egy, a tanácskormányt felváltó szociáldemokrata kormány megalakításáról.

8 A nagytőke és nagybirtok, továbbá a városi és falusi kispolgárság bizalmatlan volt a szociáldemokrata kormánnyal szemben, bármennyire igyekezett is az jóindulatukat megnyerni. A kormány helyzete mindezek következtében rendkívül ingataggá vált és így egy másik ellenforradalmi csoportnak (Friedrich—Csilléry) sikerült — aránylag kis erővel — puccsal megbuktatni és a kormányhatalmat megszerezni.

9 4 Budapesti Közlöny, 1919. aug. 2. 6 Az ellenforradalom hatalomrajutása és rémuralma Magyarországon. Szikra. 1953. 121—129. old. 6 Az ellenforradalmi közigazgatás Zemplén megyei berendezkedését lásd. OL. 3M (Belügyminisztérium) ein. 1919.—

XI—5794. 7 Erről lásd bővebben Kleinné N. Zsuzsa tanulmányát. Küzdelem a Dunántúlon az ellenforradalom hatalomrajutása ellen. Századok 1955. 2. szám. 221—240. old. 8 Papers Relating to the Foreign Relations of the United States. The Paris; Peace Conference. 1919. VII. köt. 490—491. old. — Kivonatosan közölte »Az ellenforradalom hatalomrajutása és rémuralma Magyarországon«. 118—119. old. 9 Budapesti Közlöny 1919. aug. 8. Esti kiadás. »-József királyi herceg távirata a békekonferenciához«. — Meg kell itt jegyeznünk, hogy 1919. augusztus 8—augusztus 18. között a kormány hivatalos lapjában, a Budapesti Közlönyben, nemcsak a kormány rendeletei jelentek meg, hanem az ún. »nem hivatalos rész«-ben politikai nyilatkozatokat, kül- és belföldi híreket is közölt a hivatalos lap.