Levéltári Közlemények, 26. (1955)

Levéltári Közlemények, 26. (1955) - Szászi András: Adatok az Igazságügyminisztérium ügyintézésének történetéhez, 1867–1918 / 188–205. o.

Szászi András: Adatok az Igazságügyminisztérium történetéhez 189 béri és büntetőjogi osztály: A) Ürbéri ügyek, B) Büntetőjogi ügyek. IV. Erdélyi osztály. V. Legislativ osztály. VI. Segédhivatal. Ez a szervezeti beosztás nem bizonyult hosszú életűnek. A minisztérium életében rövid működés után megtörtént az első átszervezés, amelyet a későbbi évek során az átszervezések sorozata követett. Az átszervezésekre a gyakorlati munka terén szerzett tapasztalatok szolgáltattak okot. Az első átszervezésig a miniszériumi ügyintéző osztályok római számmal voltak jelölve és a számok mellett az ügykörüknek megfelelő elnevezésük is volt. Az átszervezéskor ezt megváltoztatták. Az elnöki osztály és a segédhivatal neve élőt törölték a római számokat, csupán az »adminisztratív« osztályok számozását tartották meg továbbra is. Ugyanakkor az osztályokat is átcsoportosították és újra számozták. I. osztály lett a volt V. osztály. II. osztályba kerültek a III. osztály kettéosztása által a III. osztályból kivált ügyek. III. osztály a II. osztályba beosztott ügyek kivételével megmaradt III. osztálynak. IV. osztályba osztották be a volt II. osztály ügykörét, V. osztállyá változtatták az addigi IV. osztályt. Tehát az elnöki osztályt is beleszámítva, a minisztériumi osztályok száma eggyel több lett. Az első átszervezést hasonló okokból még 1867. évben követte a második. Akkor tovább emelték az osztályok számát és az addigi hat osztály helyett nyolc osztályt szerveztek. Ettől az átszervezéstől kezdve megszűnt az osztályok ügykör szerinti elnevezése, megjelölésükre római számokat alkalmaztak. Ez. a minisztérium rövid működése során kialakított harmadik szervezeti beosztás az előzőeknél jóval hosszabb ideig állt fenn. Ujabb átszervezésre 1869. év végén került sor. 1870. január 1-től a minisztérium négy szakosztályból és szakosztályokon belül nyolc ügyosztályból állt. Később a VIII. ügyosztályt megszüntették s ugyanakkor a IV., V. és a VII. ügyosztályt A) és B) ügyosztályokra tagolták. 1871 június végén gyökeres átszervezés történt. Az új miniszter feloszlatta elődje által szervezett szakosztály rendszert és a minisztériumot elnöki-, codificationális- és négy »adminisztratív« osztályra szervezte át. A codificationális osztály 1872-ben megszűnt, teendőit a miniszterelnökségen szervezett codificationális bizottság végezte. Ezenkívül a minisztérium szervezeti beosztása 1875-ig változatlan maradt. Az 1875 júliusában folyt átszervezés ismét új miniszter munkája volt. Az ügyintéző osztályok számát — az elnökit kivéve — négyről háromra csökkentette. Ezt úgy érte el, hogy a III. osztály ügykörét felosztotta az I. és a II. osztály között, a IV. osztályt pedig III. osztálynak nevezte el. Három évvel később a miniszter utódja viszszaállította a IV. osztályt és újra elnöki és négy adminisztratív osztályból állt a minisztérium. Ez a szervezet 1878-tól 1885-ig állt fenn. 1885 novemberben a miniszter külön »államtitkári osztály« felállítását rendelte el. Ennek az új osztálynak az ügykörébe utalta az államtitkár felülvizsgálat alá tartozó ügyeket és azokat az ügyeket is, amelyeket az államtitkár az iktatókönyv adatai alapján kiválasztott magának. Ez az osztály Szentgyörgyi Imre államtitkársága idején állt fenn, 1886. június 1-én végleg megszűnt. Az államtitkári osztály feloszlatását hamarosan követte a minisztériumi szervezet megváltoztatása. 1886 októberében ismét átszervezés volt a minisztériumban. A néhány hónappal azelőtt hivatalba lépett új miniszter az elődje által létesített és közel nyolc éven át fennállott szervezet helyett az 1875—78. években volt szervezett beosztást állította vissza: elnöki és három adminisztratív osztály. De ez már nem volt az előbbihez hasonló hosszabb életű. 1890. év januárjában újabb szervezeti változás következett be. Az új miniszter, Szilágyi Dezső a minisztérium régi tisztviselői közül került ki, aki 1867-ben mint