Levéltári Közlemények, 26. (1955)

Levéltári Közlemények, 26. (1955) - Szászi András: Adatok az Igazságügyminisztérium ügyintézésének történetéhez, 1867–1918 / 188–205. o.

190 Szászi András miniszteri titkár került a minisztériumba s az elmúlt évtizedekben véghezvitt szer­vezeti változtatásokból közvetlen tapasztalatai voltak. Horváth Boldizsár óta ő volt az. első, aki miniszterségének ideje alatt a szervezeti beosztás többszöri változtatgatásai­val kereste az ügyintézésnek megíelelő szervezeti beosztást. Üj I. osztályt szervezett, s­az addig volt I. osztályt IL, a volt II. osztályt III., s végül a volt III. osztályt IV. osz­osztállyá változtatta s így egy elnöki és négy adminisztratív osztálya lett a miniszté­riumnak. Három évvel később ismét változtatott, s lényegében visszafordította a szer­vezeti beosztást arra, ami elődje alatt volt, s amit 1890-ben ő változtatott meg: egy elnöki és három adminisztratív osztály. Ez a szervezet csak három hónapig maradt változatlan. A miniszter az I. osztályt A) és B) osztályokra bontotta. Ezen már csak az. utódja változtatott. Utódja Erdély Sándor volt, akinek a nevéhez fűződik, hogy a codificationális osztálynak 1872-ben történt megszüntetése óta eltelt negyed évszázadot megközelítő idő után 1895-ben ő szervezte meg újra az Igazságügyminisztériumban a törvényelő­készítő osztályt. Az elődjétől átvett szervezeten annyit változtatott, hogy az I. oszály­hoz hasonlóan a III. osztályt III. A) és III. B) osztályokra bontotta s az új törvény­előkészítő osztályt IV. osztályként állította a minisztérium szervezetébe. Ez a szerve­zet 1900-ig változatlan maradt. 1900. október 1-én életbe léptetett szervezeti beosztásban az elnöki osztályon kí­vül már római számmal jelölt hat adminisztratív osztállyal működött az Igazságügy­minisztérium. S ettől kezdve a minisztériumi osztályok száma nem csökkent keve­sebbre, hanem — kevés kivételtől eltekintve —, emelkedett. 1907-ben már nyolc, s a tárgyalt kor utolsó évében, 1918-ban már tizenegy osztálya volt a minisztériumnak. A minisztérium része volt a számvevőség is. A számvevőségről és a miniszté­rium segédhivatalairól később, e tanulmány más részében lesz bővebben szó. Szervezet. A minisztérium ügyintéző és ügykezelő személyzete nagy részben a feloszlatott kormányszékektől beosztottakból került ki. Az első létszámbeosztás a következő volt: I. Elnökség A) Dunán inneni kerület: 1 minister L osztálytanácsos 1 ministeri titkár 1 titkár 1 fogalmazó x fogalmazó 1 segédfogalmazó 1 szolga 1 ajtónálló 1 szolga B) Dunán túli kerület: 1 házi szolga , , ,, , 1 osztálytanácsos 1 titkár 1 állanititkár 1 fogalmazó 1 segédfogalmazó * szolga 1 szolga. C) Tiszán inneni kerület: II, Polgári, váltó és bányajogi osztály i osztálytanácsos Magyarországon i titkár 1 miniszteri tanácsos mint főnök 1 fogalmazó 1 szolga. 1 szolga.

Next

/
Thumbnails
Contents