Levéltári Közlemények, 26. (1955)

Levéltári Közlemények, 26. (1955) - Szászi András: Adatok az Igazságügyminisztérium ügyintézésének történetéhez, 1867–1918 / 188–205. o.

ADATOK AZ IGAZSÁGÜGYMINISZTÉRIUM ÜGYINTÉZÉSÉNEK TÖRTÉNETÉHEZ 1867—1918 Megalakulás, ügykör. Az országban még viharzott a kiegyezés feltételei miatt kifejezett elégedetlenség, amikor az 1848-as márciusi forradalom 19. évfordulója előtt négy nappal, 1867 március 11-én megkezdték működésüket a kiegyezéskor visszaállított magyar minisztériumok. A szabadságharc leveretése óta eltelt közel két évtizedes szünet után újjáéledt Igazságügyminisztérium első minisztere Horváth Boldizsár szombathelyi ügyvéd, országgyűlési képviselő volt, aki kortársai szerint az 1848-as első magyar igazságügyminiszter: Deák Ferenc javaslatára, mint jeles jogász került a nagy feladatok elé néző Igazságügyminisztérium élére. Az ő nevéhez fűződik a minisztérium első megszervezése és a feudális elmaradottsága magyar jogszolgáltató szervezet első korszerűbb reformja. Horváth Boldizsár 1871. június 11-ig vezette a minisztériumot. 1867-tól 1918. év végéig az Igazságügyminisztérium élén kisebb-nagyobb időközökben huszonegy miniszter váltotta egymást. Az minisztérium első ügykörét, — mint akkor nevezték: »különös hatáskörét-« — a többi minisztérium ügykörével együtt minisztertanács állapította meg. A minisztertanács a volt kormányszékek: a helytartótanács és az udvari kancellária ügykörét, valamint a bécsi igazságügyminisztériumnál tárgyalt magyar ügyeket szakágazatok szerint csoportosítva felosztotta a minisztériumok között. Az Igazságügyminisztérium ügykörébe kerültek a jogszolgáltatás szervezése, igazgatása, működése és felügyelete körébe tartozó ügyek. Az első ügykör a minisztérium később kialakult ügykörének csupán egy kis részét képezte. Az eltelt évtizedek alatt hozott törvények és kiadott rendeletek (pl. a. törvénykezésnek a közigazgatástól való elválasztása a kir. bírósági és ügyészi szervezet felállítása, működése, a polgári- és a büntetőtörvénykezési rendtartás, a büntetések végrehajtása, a nemzetközi jogsegély, stb...) végrehajtásából új ügyek sokasága keletkezett. Ennek a tanulmánynak nem célja, hogy az ügykört és annak kialakulását részletesen ismertesse, csupán megemlíti mint azoknak az ügyeknek az összeségét, amelyeket a minisztériumi szervezet intézett. Személyzet. A közigazgatással vegyült polgári- és büntetőtörvénykezés bíróságai a kiegyezéskor változatlanul megmaradtak. A visszaállított Igazságügyminisztérium ügyintéző szervezete a fennállott törvénykezési szervezthez igazodott: I. Elnöki osztály. II. Polgári, váltó- és bányajogi osztály: A) Dunán inneni kerület, B) Dunán túli kerület, C) Tíszún inneni kerület, D) Tiszán túli kerület. III. Úr-