Levéltári Közlemények, 26. (1955)

Levéltári Közlemények, 26. (1955) - Trócsányi Zsolt: Erdély kormányzata II. Rákóczi Ferenc korában / 148–187. o.

ERDÉLY KORMÁNYZATA II. RÁKÓCZI FERENC KORÁBAN A nagy kuruc szabadságharcnak — egy neves történészünk szellemes mondása szerint — nyolc évig tartó évfordulója lelkiismeretvizsgálatra indít: mennyire tártuk fel a Rákóczi-szabadságharc történetét, dolgoztuk fel egyes kérdéseit, rendelkezünk-e már biztos értékeléssel a szabadságharc történetének legalább legfontosabb kérdéseiben? Ezeknek a kérdéseknek feltevése különösen indokolt Erdély Rákóczikori történetével kapcsolatban. Erdély története iránt — a fejedelmi korszakét kivéve — viszonylag kevés érdeklődést mutatott a magyar polgári történetírás. A felszabadulás után eltelt időszak igen jelentős változásokat hozott ezen a téren is, de az eddig megvalósítottak még csak kisebb-nagyobb színfoltok a terra incognita nagy fehér felületén. Ami pedig a Rákóczi-szabadságharc korát illeti: ezen a területen most tartunk az első lépéseknél. Feladatunk más vonatkozásban is újszerű. A Rákóczi-kor államigazgatásának története, a Rákóczi által létrehozott független magyar állam története még nagyon kevéssé ismeretes. Méginkább ezt kell mondanunk Rákóczi erdélyi kormányzatáról. Az első probléma, amellyel a kérdés vizsgálatánál találkozunk: Rákóczi erdélyi kormányzata nem úgy, a közvetlen elődre építve, jön létre, ahogy pl. 1691 után a Habsburg-igazgatás kialakul Erdélyben. Még 1848 nyarán és őszén is egészen másképpen változik meg Erdély kormányzata, mint Rákóczi korában, nem is beszélve az 1867-tel kezdődő és hosszú évekig tartó lassú átmenetről a provizórium-kori erdélyi igazgatásból a dualizmus korának igazgatásába. Csak az 1849-i forradalmi országos biztosság és kormánybiztosságok létrejötte esetében történik az 1703-ihoz hasonló szakítás az előddel; igaz, hogy akkor a változás lényegében más, mint 1703-ban. Ott a polgári forradalom biztosai kergetik szét a régi országos hatóságokat, s nem korábbi alkotmányos formák alapján kísérlik felépíteni az új kormányzatot, hanem egyedül teljhatalmukra alapozva, forradalmi módszerekkel. Tévedés ne essék: az elmondottak nem jelentik azt, hogy 1703-ban nagyobb változás történt volna Erdélyben, mint 1848-ban. A polgári forradalom 1848-ban történt meg, s ez döntőbb lépés a fejlődés útján a Rákóczi-szabadságharc vívmányainál. A polgári forradalomnak nem feladata az, hogy szétzúzza az abszolút monarchia idején kialakult régi államgépezetet. Ezt a munkát csak a szocialista forradalom végzi el. Rákóczi erdélyi állama nem polgári forradalom során jön létre, hanem nemzeti függetlenségi harc során. Az államra éppen a nemzeti függetlenségi harc érdekében volt szükségei Látni fogjuk, hogy milyen ellentmondások bukkannak fel, ha ezt a megállapítást elemezzük. Ez a körülmény indokolja azt is, hogy szakadás jön létre az 1703 előtti és a kuruc szabadságharc alatti kormányzat közt. Ez a kormányzat tehát mintegy »-a semmiből-« jön létre — különböző, ellentétes -erők termékeként.