Levéltári Közlemények, 26. (1955)

Levéltári Közlemények, 26. (1955) - Ila Bálint: Magánkancelláriai ügyintézés és magánlevéltári rendszer a XVII. század első felében / 123–147. o.

142 IIa Bálint Mint láttuk, általában a kisebb csomókat kedvelték és alkalmazták, ami érthető mind a kezelés, mind a nyilvántartás szempontjából. Kisebb .kötésben elhelyezett iratokat könnyebben fel lehetett találni, könnyebben lehetett kezelni és kiemelni. Kisebb csomókkal lehetett igazában megvalósítani az iratoknak species és fontosság szerinti elhelyezési tagolását is. Egy kötés a királyi privilégium, másik a statuciós levél stb. Egy példa. A Cremoss helység határai ügyében a Dávid családdal keletkezett per iratainak két palliuma megmaradt.

55 Az egyikben helyezték el magát a pertestet, a másikban a Dávidokkal ez.ügy ben létrejött egyességet (litt, transactionales.) Mind a kettő kis csomó, tárgyilag jól tagolódik, nyilvántartása nem okoz különleges problémát. Persze kétségtelen, hogy keletkeztek a perrel kapcsolatban még más természetű iratok is, különböző signaturák, missilisek stb., melyek más palliumokban, további kötésekben voltak elhelyezve, melyeknek palliumai nem maradtak ránk. Fontosság és érték szerinti tagoltságot valósítottak meg a kötések rendszerében is. Felmerül a kérdés, hogy vajon egy zsákon belül a kötéseket sorszámozták-e,, azok egymás után következésének rendjét valahogyan jelölték-e? A kérdésre nemmel felelhetünk. Ily sorszámozásra a gyakorlatban nem is nagyon volt szükség. Egy zsákban azonos birtokokra vonatkozó iratok voltak és az iratok fontosságuk vagy minőségük, tartalmuk szerint oszlottak el az egyes kötések között, tehát minden külön megjelölés nélkül el lehetett a kötések között igazodni. Más a helyzet a diplomáciai és nádori iratoknál, ahol, mint majd látjuk, a kötések jelzésére sor került. 2. Politikai, diplomáciai és nádori iratok. Fontosságban szorosan a birtokjogi anyag után következnek. Összesen 41 zsákot töltöttek meg ezekkel az iratokkal, tehát ugyanannyit,'amennyi a birtokjogi iratok terjedelme, darabszámra azonban e politikai jellegű iratanyag kétségtelenül lényegesen felülmúlta amazokat. Az ideszámító dokumentumok zöme Thurzó György működésével kapcsolatos, kis része származik fiától: Imrétől és Thurzó Szaniszló nádortól. Ennek az anyagnak az elhelyezésénél is a már korábbi irattári tárgyi csoportosítás volt az irányadó,

56 úgy azonban, hogy az egynemű és azonos vonatkozású vagy azonos személyektől származó és ugyanazon történeti eseményekkel kapcsolatos iratokat, illetve ezeknek kötéseit kumulálták és ugyanazon táskába helyezték, így azután nagyobb és általánosabb tárgyi csoportokat alkottak, ami lehetővé tette az elintézésből kikerült és sok apró tárgyi tételre tagozódó anyag összevonását, tehát a nyilvántartás tökéletesítését. Thurzó Imre úgy racionalizálta a tárgyi csoportokat, hogy a kor egy kimagasló vezéralakját, uralkodókat, fejedelmeket, a korszak sorsdöntő eseményeit, egy szabadságmozgalmat, nagyjelentőségű országgyűlést vagy más tanácskozást, béketárgyalásokat stb. tett tárgyi csoportosítása alapjává és minden idevonatkozó iratot eköré csoportosított. Néhány példa, amint az iratcsoportok a rendszerről felvett mutatóban következnek. r 55 Fasc. 32. nr. 24. és 25. Az iratokat 1617-ben a D capsában helyezték el. 36 Thurzó Imre rendezése után, a XVII. század közepén, rendezte hatalmas levéltára anyagát Batthyány Ádám. Rendszere teljesen megegyezik a Thurzó levéltár rendezési elveivel, amint azt lványi Béla tanulmányából megállapíthatjuk: Gróf Batthyány Ádám a levéltárrendező. (Levéltári Közi. 1942—1945. évf, 290. old.).