Levéltári Közlemények, 26. (1955)

Levéltári Közlemények, 26. (1955) - Ila Bálint: Magánkancelláriai ügyintézés és magánlevéltári rendszer a XVII. század első felében / 123–147. o.

Magánkancelláriai ügyintézés 139 vényeket, általában azokat az iratokat, amelyek a főúri birtokon dolgozó nép és terhei nyilvántartására, az »alattvalók« megrendszabályozására vonatkoztak, hiszen ezek is jogot biztosítottak, a többi anyagot azonban — mint értéktelent — kidobták. Természetesen ezt nem lehet általánosságban és kategorikusan érvényesnek venni, mert pl. a szepesi ág levéltárában jelentékeny gazdasági anyag — gazdasági levelezés stb. — maradt meg és egyéb családi levéltárakban is — több esetben találhatók már XVI. sz.-i missilisek.

51 -'"v Van ugyan, de szintén kevés, idegen anyag: idegen családokra, idegen személyekre vonatkozó irat. Thurzó Imre rendezésében a fenti sorrend, a fenti osztályozás teljes mértékben érvényesül és ezzel rendszere beilleszkedik az akkori, általánosan ismert és használt levéltári rendszerekbe. Az első helyet juttatja a birtokjogi iratoknak, ezután veszi sorra a bel- és külpolitikai vonatkozású, valamint atyja nádori működése során kitermelődött anyagot, végül a legkevesebb helyet foglalják el a birtokigazgatási és gazdálkodási, valamint idegen családokra vonatkozó iratok. (Causae domini, Causae subditorum és Causae extraneorum.) 1. Birtokjogi iratok. Thurzó Imre rendezésében a legfontosabb helyet foglalták el.

52- A birtokok nagysága és fontossága szerint az első nyolc zsákban helyezte el Árva várának és a hozzá tartozó uradalomnak a kiváltságleveleit, utána következett a fontosságban második uradalomnak, a lietavainak iratanyaga nyolc zsákban, amelyet egykorú (XVII. sz. második fele) kifejezéssel táskának neveztek, ehhez csatlakoztak Biccse vára és uradalma iratai három zsákban. Biccse után kaptak helyet a Thurzó György által csak a XVII. sz. elején megszerzett tokaji uradalom privilégiumai két zsákban, majd ehhez csatlakozva egy zsákban az osztrák protestáns rendek által Thurzó György nádornak adományozott bécsi ház dokumentumai. Ezek voltak az árvái ág birtokai és az iratok elhelyezése rendjéből már következtetni lehet a birtokok fontosságára és azok megszerzésének idejére is. E birtokok után helyezték el a levéltárban a másik ág, a szepesi ág birtokaira vonatkozólag feltalálható anyagot négy egymás utáni, majd más fontosabb capsák után további 14 zsákban. Megjegyzendő, hogy ezek között már varinak későbbi keletű iratok is, ami szintén indokolja, hogy az elhelyezés a zsákok folyamatosságában megszakad. Sőt vannak olyan későbbi zsákok is, melyekben korábbi 50 Zömmel az 1703—1708. számú fasciculusokban találhatók a Thurzó levéltárból kiemelt darabok. DT Vannak más levéltáraink is — bár nem nagy számmal — amelyekben hasonlóképpen maradt a levéltártulajdonosra jogilag értéktelen anyag. Itt csak az Országos Levéltárban levő Nádasdy levéltárat, valamint az esztergomi káptalan magánlevéltárát említjük. *? Az itt következő rendezési elveket és egykorú rendszert a rendezésről felvett Index (közölve teljes szövegében az 1. jegyzetben id. tanulmányom 40—57. old.) és több ezer irat átvizsgálása, írások összehasonlítása és az egyes iratok hátlapján olvasható egykorú feljegyzések, regisztrálási jelzések stb. összevetése alapján állapítottam meg. Felhasználtam hozzá a NRA 1703—1708. csomóiba beosztott anyagot, valamint az Esterházy család levéltárába még 1627-ben átszállított T capsa iratait (Rep. 27. fasc. E.). A már korábban idézett külföldi szakirodalom adatait összehasonlítás céljából szintén értékesítettem. Mivel a hatalmas dokumentum-anyagot — helyszűke miatt — fel nem sorolhatom, így szükségszerűen csak a legfontosabb jelzetek idézésére szorítkozom.