Levéltári Közlemények, 26. (1955)

Levéltári Közlemények, 26. (1955) - Bakács István: A családi levéltárak rendezése / 5–26. o.

* A családi levéltárak rendezése |£ A családi levéltárak anyaga tárgyánál és létrejötténél fogva két részre oszlik: a családi- és a birtokiratokra, azaz a család egyes tagjaival, illetőleg a család* egyes birtokaival kapcsolatban keletkezett iratok csoportjaira.

24 Az egyes családtagok élete során felgyülemlett iratok egy része azonban nemcsak az illető családtagot, hanem az örökösöket, a család valamennyi tagját érintik s így ezeket az iratokat —: amennyiben a család által nem lajstromoztattak .—- mint a család egyetemét illető iratokat a személyi levéltárakból ki kell emelnünk. A család egyik tagja kap nemességet, birtokot stb. s ennek következményeképpen a család minden tagja, a nemesség- illetőleg birtokszerző minden leszármazottja nemes lesz s a kapott birtok tulajdonosa, a család egy tagja alapít hitbizományt s ez öröklődik, a család •egyik tagja pereskedik valamely birtok tulajdonjogáért, kiterjedettségéért (határper esetén), de ennek a pernek kimenetele befolyásolja a késő utódok kezébe jutó birtokmennyiséget s annak határait.

2

'' Ebből következik, hogy mindazokat az iratokat, amelyek a család összes tagjának jogi helyzetét megszabják, tehát birtokjogi, peres, hitbizományi, (mind ügykezelési, mind állagmegóvási vonatkozásban), hagyatéki, udvartartási, alapítványi, a családi vagyon állagával, megóvásával és károsodásával összefüggésben keletkezett iratokat, végül pedig a család történetével kapcsolatosakat a családtagokra vonatkozó iratok elé helyezzük.

20 E részben -a birtokperekkel kapcsolatbarí merülhetnek fel aggályok. Külföldi rendezéseknél a birtokpereket a birtokjogi iratokkal együtt csoportosítják, minthogy a per — mint előbb említettük — dönti el sokszor a jogalapot. Nyilvánvaló ebben az esetben, hogy a pert meghatározott uradalomra, községre vonatkozó iratokkal együtt kellene csoportosítani. Ez a felfogás azonban véleményünk szerint nem helytálló, mert a per sokszor családi osztály, hagyaték következményeképpen keletkezik, s több község, több uradalom a per tárgya. Ezért helyesebb, ha a pereket külön alcsoportban helyezzük el, azonban kifejezésre juttatjuk, hogy a személyi levéltárakból származnak s szoros összefüggésben állanak a birtokjogi iratokkal. A pereket ezért úgy sorrendezzük, amint a perben szereplő családtag a család leszármazási rendjében helyet foglal, s a rendezés befejezésekor készülő áttekintő jegyzékben egy-két szóval megjelöljük a per tárgyát, a birtok, község vagy uradalom nevét, amely felett a per folyt. A család egyetemét illető iratok után az egyes családtagok iratai következnek. Ezzel kapcsolatban azonban több kérdést kell tisztáznunk: elsősorban a családtagok egymásutánjának megállapítását. E tekintetben a leszármazási rend az irányadó s minden családtagnak külön-külön csoportosítjuk az iratait, tehát külön a feleségnek (férje után) s külön a gyermekekét (a szülők után).

27 Ha a férfitag 4 Lejour (Les archives de famille, Archives etc. 1950. évf. 22. 1.) szerint a családi iratok két pólus körül kristályosodnak: »személyek« és »birtokok« körül. Buntinx, J.: Inventaris van het Archief der Familie de Preudhomme d'Hailly en der aanverwante Families (Bruxelles 1950.) c. munkája az egész iratanyagot két csoportra osztja. Ugyancsak Thielrnans: Inventaire des archives des families de Knyff de Gonttroeul et de la Roche, Bruxelles 1954. (Ism: Archives etc. 1954. 300. 1.) r

' Lejour: i. m. 23. 1. 28 Bankoivski: i. m. A lengyel rendezési terv is a családi iratok elejére helyezi a nemzetségi dokumentumokat, genealógiákat stb. (Branska: i. m. 115. 1.) Ezenfelül 1. Lejour, E.: Inventaire des Archives de la Famille de Fourneau de Cruquemboúrg, Bruxelles 1949. (Ism.: Archives etc. 1949. 83. 1.) 27 Külföldi levéltárrendezéseknél egyes esetekben a családfő irataival együtt csoportosítják a rokonok (feleség stb.) iratait, (Schilfgaarde: Het Archief der Heeren en Graven van Culemborg. 's-Gravenhage 1949. Ism: Archives etc. 1951. 193. 1.), a mel-