Levéltári Közlemények, 26. (1955)

Levéltári Közlemények, 26. (1955) - Bakács István: A családi levéltárak rendezése / 5–26. o.

b Bakács István testvére nem külön ág megalapítója, akkor iratai a feleség után, de a gyermekek iratai előtt következnek. A mellékágak iratai a főág iratai után jönnek, mégpedig a mellékágaknak a főágból való kiválásuk rendjében.

28 A másik probléma a halállal és a temetéssel kapcsolatos iratok elhelyezése. Habár kétségtelen, hogy valakinek a halálával, temetésével stb. kapcsolatban keletkezett iratok nem alkothatják az elhunyt személyi levéltárának részét, mégis célszerűbbnek látszik ezeket az iratokat az egyes személyi levéltárak végén elhelyezni, kiegészítve a nekrológokkal r

. emlékbeszédekkel.

29 A legnagyobb gondot azonban az un. közjogi iratok okozzák».. Az irodalomban ugyanis az egyes családtagok hivatali működése során keletkezett iratoknak (köziratoknak) a családi levéltár keretén belüli elhelyezését illetően a felfogások és a gyakorlati eljárás eltérő.

30 Egyes vélemények szerint ezeket a levéltár függelékeként kell elhelyezni, abból az elgondolásból kiindulva, hogy ezek a családi levéltárnak nem szerves részei. A lengyel rendezési terv nem tesz különbséget az egyes családtagoknak különböző közfunkciók ellátása során keletkezett iratai s azok között az iratok között, amelyek a földesúrra mint az államhatalom helyi szervére háramló jog gyakorlásából keletkeztek.

3

%» Kétségtelen, hogy Esterházy Miklós és Pál nádorok iratait a fennállott rendelkezéseknek megfelelően annakidején az Archívum Regniben kellett volna elhelyezni; ehelyett a családi levéltár részei ma is. Véleményünk szerint azonban ezeknek az iratoknak a családi levéltárban való megőrzése szervesen történt, az illető családtag személyi levéltárával szoros kapcsolatban. Felfogásunk konkrét példával világítható meg a legjobban: Radvánszky János, II. Rákóczi Ferenc kincstartója a szabadságharc alatt sokat időzött radványi kastélyában s ezekben az időszakokban ide futottak be a jelentések, a tanácskérések. Amikor Radvánszky János időnként visszatért a fejedelem udvarába,, nem vitte magával ezeket az iratokat, hanem radványi katélyában hagyta s így váltak a családi levéltár részeivé. Fokozottabban áll ez a megállapításunk a megyei alispánok s kisebb tisztviselők iratanyagára. Amíg a regisztraturák szervesen ki nem alakulnak, amíg a központi kormányhatóságok is csak alaki sorozatokban irattározzák anyagukat: a hivatali és a magániratok elválasztása nem oly tudatos. Tudjuk azt is, hogy a polgári korszak miniszteréi a hivatali működésük során a minisztériumban kiadott rövid utasításaikat — amelyekre a referensek nemegyszer igen lényegbevágó jelentéseket vezettek rá — megtarthatták hivatali működésük lejárta után is.

31 így tehát nem tartjuk elfogadhatónak azt a felfogást, hogy a közlékágak iratai a főág irataival vannak keveredve, a feleségé a férjével, (Graswinckel en Hardenberg: Het Archief van het Kasteel Rechteren. 's-Gravenhage 1941. Ism.: Archives etc. 1949. 176. 1.) 28 Lejour: i. m. 23. 1. Polaczkowna: i. m. 18. 1. 29 Lejour: (i. m. 23. 1.) »de cuius« levéltárnak nevezi ezt az anyagot. így rendezték Ferenc Ferdinánd trónörökös levéltárát, amennyiben benne helyezték el a szarajevói per iratait is. (Ism.: Mitteilungen des österrechischen Staatsarchivs, 1953. 407. 1.) 30 Lejour: i. m. 23. 1., Bankowski: i. m. 209. 1., Homma: i. m. 272, 279. 1. A Niczky és a pinkafői levéltárban külön van »Historica-politica«, amelyek a családtagok hivatali működésével kapcsolatban kerültek a levéltárba: császári és nádori rendeletek, Bethlen Gábor és Mehmed pasa követségével összefüggő iratok. 3o/a Branska: i. m. 116. 1. Ugyanígy: Courtoy: Inventaire des archives de la famille de Gaiffier de Levignen. Bruxeltes 194ö. (Ism.: Archives etc. 1951. 89. 1.) 31 így kerültek a Darányi-család irataival az Orsz. Levéltárba Darányi Ignác földművelésügyi miniszterségével, a Szinyei Merse-család levéltárával, Szinyei MerseJenő kultuszminiszterségével összefüggő iratok. (Az előző a hadműveletek idején» megsemmisült,)