Levéltári Közlemények, 26. (1955)

Levéltári Közlemények, 26. (1955) - Sárközi Zoltán–Szigetvári István: A „SZÖVOSZ”-ba beolvadt szövetkezeti központok története és iratai / 104–122. o.

A SZÖVOSZ-b^ beolvadt szövetkezeti központok m A szövetkezeti mozgalomban a haladó irányt elsősorban a Magyar Kommunista Párt képviselte. Álláspontja az volt, hogy fel kell számolni a régi szövetkezeti központ tokát és új, egységes országos szövetkezeti központot kell teremteni. A tárgyalások az Országos Szövetkezeti Tanácsban (OSZT) folytak. 1945 végén megállapodtak abban, hogy két szövetkezeti központot fognak felállítani, a fogyasztási szövetkezetek részéve a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Központját (FSZOK), a mezőgazdasági szövetkezetek részére a, Mezőgazdasági Szövetkezeti Központot. (MSZK) Az FSZOK működési köre a fogyasztási szövetkezetekre terjedt ki. Fogyasztási szövetkezet az a szövetkezet, amely alapszabályai szerint tagjai vagy mások számára fogyasztási cikkeknek kizárólag beszerzésével és rendelkezésre bocsátásával foglalkozik. Amennyiben vitássá vált, hogy a szövetkezet fogyasztási szövetkezetnek tekinthető-e, az Országos Szövetkezeti Tanács (OSZT) meghallgatásával a kereskedelem és szövetkezetügyi miniszter az érdekelt miniszterrel egyetértve annak az elvnek a szem előtt tartásával döntött, hogy minden szövetkezeti létesítmény ahhoz a szövetkezeti központhoz tartozzék, amelynek érdekeltsége céljára alapításakor létesült és tényleg működik. Az FSZOK felügyelete és ellenőrzése alá tartoztak azok a fogyasztási szövetkezetek és szövetkezeti kötelékek, (központok, szövetségek) amelyek az .FSZOK-nak önkéntes belépés alapján tagjai voltak, továbbá azok a fogyasztási szövetkezetek, amelyek az államtól, törvényhatóságtól, községtől (várostól), az Országos Központi Hitelszövetkezettől, vagy magától az FSZOK-tól fogyasztási vagy ipari termelési célra, vagy a szövetkezet fennállása, illetve eredményes működése érdekében segélyt vagy kölcsönt kaptak, valamint azok a nem szövetkezetként működő vállalatok, amelyeknél az FSZOK-nak vagy szövetkezetének 50 %-os érdekeltsége volt, feltéve, hogy az FSZOK kérésére a felügyelet és ellenőrzés kiterjesztéséhez az OSZT meghallgatása után a kereskedelem és szövetkezetügyi miniszter a vállalat tárgya szerint illetékes miniszterrel egyetértve hozzájárult. A Mezőgazdasági Szövetkezeti Központ működési köre a mezőgazdasági szövetkezetekre terjedt ki. Mezőgazdasági szövetkezet az a szövetkezet, amelynek az alapszabályokban megállapított tárgya mezőgazdasági célú tevékenység,, vagy részben a tagok, vagy a tagok és mások által termelt mezőgazdasági terményeknek, mezőgazdasági ipari terményeknek értékesítése, illetőleg feldolgozása. • Az MSZK felügyelete és ellenőrzése alá tartoztak azok a mezőgazdasági szövetkezetek és mezőgazdasági szövetkezeti központok, szövetségek,. amelyek az MSZK-nak önkéntes belépés alapján tagjai voltak, továbbá azok a mezőgazdasági szövetkezetek, amelyek az államtól, törvényhatóságtól, községtől (várostól), az Országos Központi Hitelszövetkezettől, az Országos Földhitelintézettől, vagy magától az MSZK-tól mezőgazdasági célra segélyt vagy kölcsönt kaptak, valamint azok a nem szövetkezetként működő vállalatok is,, amelyeknél az MSZK-nak 50 %-os vagy többségi érdekeltsége volt, feltéve ha az Országos Szövetkezeti Tanács meghallgatása után a kereskedelem és szövetkezésügyi miniszter a vállalat tárgya szerint illetékes miniszterrel egyetértve ehhez hozzájárult. A Tejtermelők és Tej szövetkezetek Országos Szövetsége és a Földművesszövetkezeteknek a 131.000/1945. FM számú rendelet 18. §-a alapján megalakított központja, a Földművesszövétkezetek Országos Központja felett is felügyeletét gyakorolt. A két központ tényleges működése azonban csak a 2.330/1946. ME sz. rendelet megjelenése után, 1946 márciusában indulhatott meg. E rendelet alapján a régi szövetkezeti központokat és ezek szerveit felszámolták és kimondották az MSZK és az FSZOK megalakulását, meghatározták a két központ működési körét, valamint azt, hogy hogyan kell szétosztani a régi szövetkezetek vagyonát. Ugyancsak ez a rendelet helyezte a földművesszövetkezeteket az MSZK felügyelete alá. Az MSZK rövid idő alatt irányítása alá vonta a Futura Rt.-t, a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetét és a METESZ-t. "Működését mint egységes szervezet