Levéltári Közlemények, 26. (1955)

Levéltári Közlemények, 26. (1955) - Sárközi Zoltán–Szigetvári István: A „SZÖVOSZ”-ba beolvadt szövetkezeti központok története és iratai / 104–122. o.

110 Sárközi Z.—Szigetvári I. lyezte. 1933-ban 106 árudája, 71849 tagja, 655 426 pengő üzletrész tőkéje, valamint 15 828 265 pengő áruforgalma volt'. 1939-ben a fasiszta irányzat felszámolta s csak 1945 után éledhetett újjá. 1947-ben 200 árudéval és 200 000 taggal rendelkezett. A »Magyar Köztisztviselők Fogyasztási, Termelő- és Értékesítő Szövetkezete^ 1934-ben 55 428 taggal rendelkezett. Üzletrész tőkéje ugyanakkor 5 283 833 pengő, áruforgalma pedig 14 236 362 pengő. Volt összesen 120 árudája. Bár Magyarországon már 1897-től kezdve működtek tej szövetkezetek, központjuk az »Országos Magyar Tej szövetkezeti Központ-« csak 1922-ben alakult meg. Alaptőkéjéből 1 millió koronát a Hangya jegyzett. 1935-ben 428 tejszövetkezet tartozott alája. A tejet zömmel a szövetkezetek hozták forgalomba. A OMTK mint termelőszövetkezet foglalkozott a tej feldolgozásával is. 5. A magyar szövetkezeti mozgalom története a felszabadulás után. A Szovjetunió győzelme a német fasizmus felett, hazánk felszabadítása, a régi népelnyomó államgépezet szétzúzása egymagában nem változtatta meg a kapitalizmusban kialakult szövetkezeteket. Ezután még hosszú és szívós harc volt szükséges ahhoz, hogy a régi szövetkezetekben uralkodó reakciós erőket szétverjük és e szövetkezeteket részben félszámoljuk, részben átalakítsuk a népi demokrácia céljaira. 1945 előtt, a felszabadulást megelőzőleg a mai Magyarország területén kb. 4000 szövetkezet működött. Ezek közül a legjelentősebb szövetkezeti mozgalom a »Hangyá«é volt 1539 tagszövetkezettel. Azután az OKH hitelszövetkezeti szervezete 943 tagszövetkezettel (köztük földbérlő- és földmunkás vállalkozó szövetkezetek) és végül a 970 szövetkezetből álló tej szövetkezeti hálózat, főleg az OMTK alatt. A háborús események szétrombolták egész gazdasági életünket és szétbomlasztották régi szövetkezeti mozgalmunkat is. A Hangya szövetkezetek jelentős része súlyos anyagi károkat szenvedett a harcok során, a központ vagyonának nagyobb részét a fasiszta vezetők nyugatra hurcolták, míg a Budapesten maradó rész a háborús események miatt semmisült meg. A hitelszövetkezeti és tej szövetkezeti hálózat is atomjaira, apró részeire bomlott. A felszabadulás után megkezdődött a régi, kapitalista szövetkezetek feléledése. Legjellemzőbb a »Hangya« szövetkezetek példája. 1945 végén — mert a falu fogyasztási javakkal való ellátása elemi szükség formájában jelentkezett — a régi »Hangya« szövetkezetek legtöbbje már újra működött, a szövetkezeti hálózat nagyjából újjáépült, reorganizáíódott. Tartalmilag azonban változatlanul kapitalista jellegű maradt. A központ munkájának az volt a határozott célja, hogy a »Hangyá«-t a régi nagyságában és a korábbi tartalommal állítsák helyre. Hasonló módon épült újjá a hitelszövetkezeti és tej szövetkezeti hálózat is. 1945 elején megalakult a Magyarországi Szövetkezetek ötös Bizottsága abból a célból, hogy a »Hangya« szövetkezeti központot irányítsa, majd 1945 májusában átalakult Országos Szövetkezeti Tanáccsá. Ugyanakkor, 1945 nyarán, a Földművelésügyi Minisztérium a földművesszövetkezetek szervezésére külön Szövetkezeti Szervezési Irodát állított fel. E központi szervek működését az jellemezte, hogy a. szövetkezeti mozgalomtól elszigetelődve a pártok pozícióharcainak színterévé váltak. Az 1945-ös választások után került sor a régi szövetkezeti központok helyzetének tisztázására. Nemcsak a »Hangya«-központról, • az OKH-ról, . TTEOSZról (Tejszövetkezetek Központja) volt itt szó, hanem a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetéről ( nagybirtokosok szövetkezete), a METESZ-ről (Mezőgazdasági Termelők Egyesült Szövetkezete), a Rizstermelők Szövetkezetéről, a Futuráról és számos más szövetkezet helyzetének rendezéséről.