Levéltári Közlemények, 26. (1955)

Levéltári Közlemények, 26. (1955) - Soós Imre: Az egri érsekség gazdasági levéltára / 90–103. o.

92 Soós Imre állománya részben elpusztult, részben idegenek kezén van, a rájuk vonatkozó okmányokat pedig a szepesi kamara nem hajlandó kiadni.

6 Telekessynek az uradalmi birtokállomány visszaszerzésére irányuló törekvéseit két utóda, Erdődy Gábor és Barkóezy Ferenc eredményesen folytatta, de az uradalmi levéltárat Esterházy Károly (1762—1799) szervezte meg. Esterházy mintának magával hozta Vácról az ottani püspöki uradalom pénzes terménybevételi naplóit, gyors ütemben kiépítette Egerben az uradalom jószágkormányzói hivatalát, megszervezte a pénztári hivatalt, számvevőséget, sőt építészeti hivatalt (aedilis scribatus, Bauschreiberamt) is állított fel. Esterházy a pénzkezelés,. jövedelmek biztosítása és hivatali ügyvitel tekintetében egyaránt a kemény kéz és szigorú rendtartás embere: a püspöki uradalom jövedelmeiről, bevételeiről, kiadásairól, napszámbérekről évről évre pontos számadásokat készíttet, gazdasági hivatala a különféle naplók, elszámolások, jövedelemkimutatások, szerződések, összeírások, urbáriumok soha nem látott tömegét hozza létre. Hatalmas építkezéseinek sok fontos mozzanatát is a pénzügyi vonatkozású naplók, számadások, napszámbérjegyzékek rögzítették meg. Az uradalom központjában kiépített gazdasági hivatal iratterméke mint az ügyintézéshez szükséges irattár, Esterházy idejében még megmarad a folyó gazdasági ügyvitel kereteiben, 1804-ig nem lesz belőle levéltár. A tulajdonképpeni gazdasági levéltár Esterházy alatt is csupán az évtizedek-évszázadok óta levéltárivá érlelődött jogbiztosító okmányokat és kéziratos okmánykönyveket foglalja magában. Ez a levéltári anyag részben iratszekrények fiókjaiban, részben vasládában volt elhelyezve. Ennek a régi levéltári anyagnak első rendszerezése és lajstromozása 1777-ben történt meg. Ugyanekkor kapott vasajtóval ellátott raktárhelyiséget a gazdasági levéltár a püspöki rezidencia utcai épületrészének földszintjén. A lajstromozó levéltáros nevét nem ismerjük, de lajstromkönyve és betűrendes mutatókönyve fönnmaradt a mostani Libri-sorozat 130. számú könyvének első kötetében. E szerint a régi gazdasági levéltár három részből állt: 1. szekrényfiókokban őrzött iratcsomókból, fasciculusokból, 2. kéziratos okmány könyvékből — Libri —, 3. a vasládában őrzött nagypecsétes okmányokból— titkos levéltár. Az első részbe tartozó iratesomókat bizonyos tárgyi csoportosítás alapján nagybetűs jelzettel látták el (A—Z, AA—ZZ, AAA—ZZZ, AAAA—ZZZZ, AAAAA—ZZZZZ, AAAAAA—ZZZZZZ). A nagybetűvel jelzett fasciculus minden irata arabs szám jelzetet kapott. A második részbe tartozó és eredeti vagy másolt okmányszövegeket tartalmazó kéziratos könyveket arabs folyószám jelzettel látták el, összesen 61 kötetet soroltak be a Libri-sorozatba. A vasládában levő titkos levéltár mindössze 20 darab függő pecsétes okmányból állt, jelzet nélkül. A későbbi átrendezések során ezt az 1777. évi első rendszert megsemmisítették, az iratokon a csomó- és számjelzeteket áthúzták. Esterházy Károly 1799-ben meghalt, püspöki széküresedés állott be, az uradalom és annak levéltára ismét a magyar kamara kezelésébe került. A kamara 1800-ban elhatározta, hogy Szentiványi Rafaellel rendezteti, lajstromoztatja az egri püspökség gazdasági levéltárát. Előbb azonban ismerni akarta az egri káptalan álláspontját. A káptalan tagjai merő kényelmességből erélyesen és határozottan visszautasították a kamara előzékeny ajánlatát. Azt válaszolták a kamara érdeklődő levelére, hogy 20 egynéhány évvel ezelőtt is megkezdték már a levéltár lajstromozását, de akkor sem sikerült azt befejezni, a létrehozott irattári rendszert sem vezették tovább, sőt azok 6 Leskó József: Adatok az egri egyházmegye történelméhez. IV. kötet. Eger, 1907. 313—314. lap.