Levéltári Közlemények, 26. (1955)

Levéltári Közlemények, 26. (1955) - Soós Imre: Az egri érsekség gazdasági levéltára / 90–103. o.

Az egri érsekség gazdasági levéltára 83 -az iratok, melyeket ekkor (1777-ben) némileg rendbeszedtek, ismét szétszóródtak a tabulariumban s jelenleg teljes a rendetlenség és zűrzavar. A kanonokok szerint az egész lajstromozás fölösleges, szükségtelen, nem kifizető, a levéltárat rendezni »a püspökség jogainak sérelme nélkül nem lehet.«

7 Esterházy Károly püspök halála után testet ölthettek azok a régóta táplált tervek, amelyek az aránytalanul nagy kiterjedésű egri püspöki egyházmegye feldarabolását célozták. 1804-ben hosszas tárgyalások után kiszakították az egyházmegye területéből a kassai és szatmári püspökséget, az egri püspökséget pedig érseki főegyházmegye rangjára emelték. A felosztás az uradalomra is kiterjedt s annak birtokállományát jelentősen csökkentette. Az egri érseki uradalom számára megmaradt Heves megyében 13 jobbágy falu és 6 puszta.

8 A birtokszétválasztással együtt végrehajtott levéltár-szétválasztás a gazdasági levéltár anyagából csupán a füzét alakú földesúri összeírásokra terjedt ki. 1805-ben a régi levéltárnak 1777-ben felállított rendszerét megsemmisítve, új rendszert vezettek be, amennyiben az iratokat és köteteket római számmal jelzett kilenc classisba, osztályba sorolták, tárgyi csoportosításuk alapján. A kilenc classison belül az iratok egyetlen folyamatos számsort kaptak, az első classis 1 numerussal kezdődött, a kilencedik 3917-tel végződött. Az 1805. évi'lajstromkönyv nevezi először uradalmi levéltárnak a régi jogbíztosító okmányoknak most már 3917 darabra szaporodott gyűjteményét, amely még ekkor sem ölelte föl az uradalom központi jószágigazgatóságának a gazdasági igazgatással, jövedelemkezeléssel kapcsolatban létrejött számadásait, pénzkezelési iratanyagát.

9 Az uradalmi jószágigazgatóság irattárának a régi jogbiztosító okmánygyűjteménnyel való egyesítése és a tulajdonképpeni egységes gazdasági levéltár megteremtése 1820—1830 között történt meg. Ekkor fektették le a gazdasági levéltár mai rendszerének alapjait. A rendszerezés, lajstromozás, mutató készítés munkálatait Králik Gábor jószágigazgató irányította. Habár ez az új rendszer sorrendben már a harmadik volt s megsemmisítette az 1777. évi és 1805. évi irattári rendszert, mégis mindkettőnek alapvető elgondolását kellő egyszerűsítéssel átvette. Átvette az 1805. évi irattári rendszerből a classis-beosztást, az 1777. évi rendszerből pedig a nagybetűs fasciculusbeosztást s e kettőt egyszerre alkalmazta olyképpen, hogy a régi jogbiztosító okmánygyűjteményt — a régi levéltárat — és az uradalmi központ gazdasági, pénztári, számvevőségi iratait — az ujabb irattárat — együttesen 6 classisba osztotta be, az osztályokon belül pedig nagybetűvel jelzett tárgycsoportokat — fasciculusokat, csomókat — alkotott. A csomókon belül az egyes iratok arabs számjelzetet kaptak. Králik lajtsromozói a gazdasági levéltár szerkezetét ezek szerint a következőképp állították össze: 1. Acta I-ae classis: Acta jurium. Jogbiztosító iratok és kéziratos okmánykönyvek. 2. Acta H-ae classis: Acta juridica, acta sedis dominalis. Földesúri bíráskodás, úriszék iratanyaga. 3. Acta IH-ae classis: Acta decimalia. Egyházi tized jegyzékek és dézsmaügyi iratok. 4. Acta IV-ae classis: Acta comitatensia. Heves megyei főispáni iratok. 5. Acta V-ae classis: Acta oeconomica et exactoralia. Gazdasági és uradalmi számvevőségi iratok. 6. Acta VI-ae classis: Acta miscellanea. Vegyestárgyú iratok. T Egri főkáptalan magánlevéltára. Protocolla conferentiarum, 1800. 5—7. lap. s Meszlényí i. m. 323—324. lap. 9 Egri érsekség gazdasági levéltára. I. classis Liber 130. II. kötet.