Levéltári Közlemények, 26. (1955)

Levéltári Közlemények, 26. (1955) - Soós Imre: Az egri érsekség gazdasági levéltára / 90–103. o.

Soós Imre: Az egri érsekség gazdasági levéltára c^ jogairól, azok jövedelmeiről s e jövedelmek felhasználásáról az 1493—96-ban készült Bakócs-kódexben s az 1501—1508. évi Hippolit-kódexben. Mindkét kódex az egri püspöki uradalom számadáskönyveit foglalja magában, de ma már egyiknek eredetije sincs az egri egyházi levéltárakban.

5 A Szt. János-könyvben közölt 1476—1486. évi urbáriumok pontos adatokat szolgáltatnak az egri püspöki uradalom méreteiről. Ebben az időben hozzá tartozott Egeiváros és az egri vár, továbbá Heves megyében 31 jobbágyfalu, Borsod, Abauj, Zemplén, Külső Szolnok és Zaránd megyékben 15 falu. Habár Mohács után az egri püspöki uradalom jobbágyai ismételten új urbáriumokat kapnak a földesúrtól, s ezek az egyházi és földesúri dézsmákkal együtt a Szt. János-könyvben örökíttetnek meg, mégis a háborús idők a fokozottabb gazdasági irattermelés ellenére sem kedveznek az uradalmi levéltár kialakulásának. Az uradalom központját, Eger várát 1552-ben Dobó 2000 hős katonája és népi önkéntese még megmenti a töröktől, de a hódoltság határa már közvetlenül Eger alatt húzódik mindössze 10—15 km-re a vártól. A püspökség jobbágyfalvainak túlnyomó része, a délebbre fekvő települések, sorra török uralom alá kerülnek, az uradalom gazdasági tevékenysége csupán az Egertől északra, Borsod és Abauj megyékben fekvő 8—10 falura korlátozódik. Amikor pedig Eger vára 1596-ban mégis a török kezére jut, a püspökség és káptalan Kassára, illetve Jászóra menekül. Az uradalom birtokállományának legnagyobb része elveszett a tulajdonos számára. A püspökség menekülése, falvainak elvesztése nem ad kielégítő magyarázatot arra a tényre, hogy az uradalom levéltára középkori anyaggal úgyszólván egyáltalán nem rendelkezik. Az egri káptalan is menekült, ez is hasonló sorsot élt át, mégis uradalmi levéltárában igen gazdag középkori okleveles anyaga (800 db) maradt fönn. A káptalan hiteleshely lévén, a törvény értelmében köteles volt levéltárat fönntartani, annak iratanyagát gondosan őrizni s székhelyváltozás esetén magával vinni. A káptalan kifejezetten levéltárfönntartó szerv, testület, melynek működését éppen testületjellege teszi folytonossá. Ezzel szemben a püspöki javadalom birtokosa mindenkor egyetlen személy, gyakori tehát a püspöki széküresedés, vacantia. Széküresedés alkalmával az uradalom ismét és ismét a királyi kincstár, kamara kezelésébe kerül. Ha meghal a püspök, az egész birtokállományt leltározzák, fölbecsülik, a kamara kezelésébe adják, hogy az új püspök ettől vehesse át a javadalmat. A széküresedés, javadalomátadás során készített leltárak, összeírások, urbáriumok, dézsmajegyzékek, jövedelemkimutatások kiválóan értékes forrásanyagát alkotják az uradalom történetére vonatkozó kutatásnak, de ezt a forrásanyagot csak a XVIII. század közepe óta találjuk meg ebben a levéltárban. Eger 1687-ben fölszabadul a török alól. A székhelyére visszatért egri püspökség jogbiztosító okmányait Telekessy István, Rákóczi püspöke (1699—1715) gyűjti igen nagy szorgalommal. Az okmányokat, urbáriumokat könyvalakba kötteti, ezzel megveti alapját a későbbi uradalmi levéltár legfontosabb gyűjteményének, az okmánykönyv — libri — sorozatnak. Alig olvasható miniatűr betűi, feljegyzései, ennek a korszaknak igen sok kéziratán láthatók. 1700-ban arról panaszkodik, hogy az uradalom birtokmegfelelő részeivel, (i. m. 542. lap). A 11. számú liber a 393. és 456. lapjain előadja, hogy ezt a Szt. János-könyv szöveget 1476, illetve 1486. években Gábor püspök állílotta össze. 5 Kandra Kabos: Bakócs-kódex. Adatok az egri egyházmegye történelméhez. 1887. évf. 333—458. lapok. — Adatok... 1886. évf. 398. lap. E szerint a Bakócs-kódex eredetije a bécsi udvari levéltárban, a Hippolit-kódexé pedig az Estei-család modenai levéltárában található.