Levéltári Közlemények, 26. (1955)

Levéltári Közlemények, 26. (1955) - Soós Imre: Az egri érsekség gazdasági levéltára / 90–103. o.

AZ EGRI ÉRSEKSÉG GAZDASÁGI LEVÉLTÁRA Az egri püspökség alapítására nézve az első megbízható adatot IV. Béla király 1261. évi oklevele szolgáltatja. E szerint a Szt. János apostol tiszteletére emelt egri székesegyház alapítója I. István király volt. Az alapítólevél 1241-ben Eger ősi székesegyházával és levéltárával együtt a tatárdúlás folytán lángok martaléka lett.

1 így IV. Béla 1261. évi oklevele az első forrás, amely az elégett alapítólevél pótlására felsorolja az egri püspöknek István királytól kapott birtokait, jövedelmeit, első ízben körvonalazza a püspöki javadalom akkori birtokjogait és kiterjedését. Az egri püspöki egyházmegye tíz vármegyére terjedt ki. Ezek voltak: Heves, Külső Szolnok, Borsod, • Abauj, Zemplén, Ung, Szabolcs, Bereg, Ugocsa, Zaránd

2 Ortvay szerint a XIII. század óta ide tartozott még Már maros, Szatmár, Sáros is.

3 Ez volt az ország legnagyobb egyházmegyéje. A püspökség vagyoni ereje, politikai súlya a középkor folyamán elsősorban az egyházmegye területén szedhető papi tizedbevételekre támaszkodott s csak másodsorban függött a püspöki birtokok terménybeli vagy pénzbeli jövedelmeitől. Az egész Északkelet-Magyarországra kiterjedő hatalmas egri egyházmegye püspökei a középkor utolsó évtizedeiben fontosnak tartják a jövedelmeik alapjául szolgáló tizedszedési jogaikat, a tizedszolgáltatásra kötelezett falvaknak nevét, a tizedjövedelmek faját és mennyiségét, valamint a püspökséghez tartozó jobbágyfalvak szolgáltatásait időről időre írásban lerögzíteni. Így jöttek létre az egyházmegye patrónusáról elnevezett Szt. János-könyveknek folyamatosan vezetett, időnkint bővített változatai, különböző időből származó urbáriumokkal, összesítő dézsmajegyzékekkel. A Liber Sancti Joannisnak jelenleg meglevő legrégibb szövegét Rangoni Gábor püspök állította össze 1476— 1486 között.

4 Hasonló természetű feljegyzések vannak az uradalom birtok- és tized1 Meszlényi Antal: Az egri érsekség felállításának és a kassai és szatmári püspökségek kihasításának története. Budapest, 1938. 14. 26—27. lap. 2 Perger János szerk.: Bartakovics-emlékkönyv. Eger, 1865. 64—77. lap. — Szentpétery: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Bp. II. kötet. 2123. sz. 3 Ortvay Tivadar: Magyarország egyházi földleírása a XIV. század elején. Budapest, 1891. I. 146—157. 1. 4 Ennek egy ismeretlen korú eredeti és 1643-ban készült másolati példánya az egri főkáptalan magánlevéltárában van. Szövegüket Kandra Kabos adta ki: Az egri főegyház Szent János-könyve. Adatok az egri egyházmegye történelméhez. Eger, 1886. címmel. A kiadványhoz írt Tájékozódásban Kandra kijelenti, hogy a Szt. János-könyvet középkorinak véli, de erre bizonyítéka nincs. Ezt, a bizonyítékot most sikerült felszínre hozni. Az egri érsekség gazdasági levéltára I. classis Libri-sorozatában a 11. számú könyv 393. és 456. lapján is találunk egy-egy Szent János-könyv szöveget, ez a szöveg — a püspöki uradalom urbáriuma — megegyezik a Kandra által közölt szöveg