Levéltári Közlemények, 26. (1955)
Levéltári Közlemények, 26. (1955) - Kubinyi András: Tállya mezőváros levéltára / 80–89. o.
88 Kubinyi András mellett mikor alakult meg a nemesi elöljáróság: a hadnagyszék. Kétségtelen — irataik tanúsága szerint, — hogy a XVIII. sz. végén már megvolt Tállyán. A hadnagyszéket a mezőváros összes nemeseinek közgyűlésén választották, amelyet tisztújításkor — akár a polgároknál — építő széknek neveztek. Ezen többnyire a járási főszolgabíró elnökölt, a földesúri hatóságnak, vagy a «-paraszt tanácsnak« a választásba nem volt beleszólása. Előbbi képviselője, noha szintén nemes volt, legtöbb esetben meg sem jelent. A jelölési jogot a főszolgabíró gyakorolta. Egy főhadnagyot, aki a szék elnöke, 5—12 hitest {később tanácsnokot) és 1—2 jegyzőt választott a közgyűlés. A főszolgabíró tiszteletbeli állásokat adományozhatott. A tisztújítás — akár a vármegyén — úgy látszik 3 évente történt. Volt még 2—3 kishadnagy, akik a későbbi kisbíráknak megfelelő funkciót láttak el. A főhadnagy, tanácsnokok, jegyzők alkották a hadnagyszéket. Ez, mint nemesi szerv a vármegye alá tartozott, amelynek utasításait a főszolgabíró közvetítette. A mezővárosi tanács több ízben megkísérelte befolyását a nemesékre és szervükre is kiterjeszteni, ami ellen tiltakoztak, és így lényeges eredményt a tanács nem ért el. 32 A hadnagyszék hatásköre közigazgatási téren nagyjából azonos a tanácséval írásba foglalta a nemesek magánügyleteit, hatóságok részére vizsgálatokat foganatosított (ezek között fontos a nemességi), végrehajtotta és kihirdette a rendeleteket. Gazdasági funkciója nem volt. Bíráskodás terén az 1836:XX. te. 5. §-a létrehozta itt is a szóbeli perek bíróságát, és ezzel az ítélkezési ügyek rohamosan megszaporodtak. Ügyvitelük pongyola volt. A jegyzőkönyvek eleinte lényegében csak másolati könyvei a fontosabb beadványoknak és kiadványoknak. Később már jegyzőkönyvjellegűek, és úgy látszik az iratok is a jegyzőkönyvi számokhoz igazodtak, de következetes eljárásról ekkor sem beszélhetünk. Az iratokat kezdetben a református egyház ládájában őrizték, 33 1817-ben már saját levéltartó ládát készíttettek. 3 * 1839-ben a jegyző lajstromozza az iratokat 35 , azonban a lajstrom nem maradt meg. nyeg az osztatlan birtokközösségen volt, ez hozta létre a községet, amint ezt Alsó és Kérészy kidomborítja, ök nem veszik ellenben figyelembe azt a tényt, hogy a mezővárosokban élő nemességnek is megvoltak a maguk tisztségei (Ember i. m. 569.). Ez különösen a Hegyalján volt így. (Kubinyi, i. m. 134.) A városi, javarészt armalista, jobbágytelken élő nemesek nem közbirtokossági, hanem érdekvédelmi célból alakították meg községüket: nemesi jogaik védelmére a polgári városvezetéssel szemben. így volt ez pl. Rozsnyón (Nyiresi-Tichy Kálmán: A rozsnyói nemesség testületi szabályai és tagnévsora 1846-ból. Űj Magyar Museum, I. k. 1942. 139. o.) és valószínűleg a Hegyalján is. Valószínűleg úgy ment ez végre, hogy a birtokos nemesek kiléptek a városvezetésből, és a gazdagabb, de nem nemes városi vezetőréteg elnyomta a birtoktalan nemességet. Ott viszont, ahol a birtokos nemesség benn maradt a városi tanácsban, mint pl. Miskolcon, noha jóval több nemes élt együtt, mégsem alakult meg a nemesi elöljáróság. 3i Pl. T. Hadnagyszéki jzk-ek (H. Jzk.) I. k. 6/1792, 28/1792, 74/1796. stb. A tanácsban ez időben alig találunk nemest, azonban a harmincas évekre megváltozik a helyzet: nyoma sincs már nemes-paraszti ellentétnek, a hadnagyszék és tanács szinte összeolvad. Pl. a negyvenes években Bunyitay Pál hol a nemesek főhadnagya, hol a város főbírája. Azonban egyre több adatunk van arra, hogy a rendi ellentétek helyett a város gazdag, szőlősgazda rétege (amely a két tanácsban bennül) és a nagytömeg szegény ellentéte éleződik ki. 33 T. H. Jzk. 1. k. 51/1794. 34 Uo. 2. k. 9. o. 35 Uo. 2. k. 123. o.
