Levéltári Közlemények, 25. (1954)

Levéltári Közlemények, 25. (1954) - Sashegyi Oszkár: Az ismertető leltárak feladatai és módszerei / 77–93. o.

80 Sashegyi Oszkár külföldi levéltár anyagával. Az ismertetések jellege és részletessége igen különböző. Főglein Antal cikkei egyes megyei levéltárakról e levéltárak történetét: kialakulását, sorsát tárják fel; némely esetben, így Tolna megyénél, a szerző a levéltártörténeti cikk végén az egyes állagok felsorolását is közli. Csobán Endre ismertetése Debrecen- város levéltáráról (LKL 1928.) viszont a történeti rész mellőzésével az egyes állagokról nyújt gondos áttekintést, leltári adatokkal, különös súlyt helyezve az iratok tárgyának kibontására. IIa Bálintnak a Thurzó-család levéltáráról írott cikke (LK. 1932.) nem az állagok egyszerű ismertetése, nem is csak a levéltár történetének feltárása, hanem bizonyos szempontú feldolgozása az anyagnak: első részében a két Thurzó kancelláriáját, azok működését ismerteti, a második rész előbb a levéltár történetét mondja el, majd rátér az iratanyag fasciculusonkénti ismertetésére, mindén fasciculusnál megadva az iratok tárgyát, sőt néha tartalmát is. A levéltárismertető munka feladatai és módszerei tehát az idők folyamán lényeges változásokon mentek át. A lejátszódott folyamat mintegy a műfaj fokozatos önállósulásának, kikristályosodásának folyamata. A levéltárismertetés feladata egyrészt határozottan különvált a forrásközlés feladatától, másrészt az anyag általános ismertetése a pontos, leltárszerű számbavétellel bővült. A cél a kutató tudomány szolgálata, lehető pontos és részletes tájékoztatás a levéltári anyagról, útmutató készítése az anyag használói részére. Nagy hiányossága volt azonban e levéltárismertető munkának az egész polgári korszakon keresztül az, hogy nem folyt egységes, átfogó terv szerint, hogy a kezdeti évek hatalmas lendületét nem követte a hazai levéltári forrásanyag kataszterének rendszeres, egységes és módszeres fölvétele, A tervbevett »Levéltári Kalauz« nem született meg. Zimmermann műve óta az egyetlen összefoglaló kimutatást levéltárainkról a Magyar Minervának 1932-ben megjelent kötete,

0 hazai kulturális intézményeinknek ez az összefoglaló évkönyve foglalja magában. A Magyar Minerva 151 levéltár rövid, általános ismertetését tartalmazza, megemlítve a levéltár történetét, Összefüggő irattári sorozatait, gyűjteményeit, letétéit, a legrégibb ügyirat vagy oklevél keltét, az összefüggő sorozatok kezdeti időpontját, továbbá azt, hogy vannak-e segédkönyvei s hogy a közhasználat rendelkezésére áll-e."így a Magyar Minerva -— bár teljesebb és egyöntetűbb — bizonyos vonatkozásban kevésbbé részletes „ mint Zimmermann összefoglalása: az Országos Levéltár nagy egységeit csak név szerint sorolja fel s egyiknek állagait sem részletezi. Ami a nyilvántartás teljességét illeti, azt is erősen befolyásolják a polgári korszak korlátai; á magánlevéltárak teljesen hiányoznak belőle, holott Zimmermann művének éppen a családi levéltárak nyilvántartása volt egyik legerősebb oldala. A szó szoros értelmében vett ismertető leltárak még az Országos Levéltárban őrzött nagyobb egységekről sem készültek, eltekintve Tagányi Károly említett munkáitól, amelyek egyébként szűkszavúságuknál fogva szintén nem nyújtottak elegendő tájékoztatást a kutatónak. Az Országos Levéltárban a jelen század elején csupán az; anyag részletes állománybavétele történt meg, mechanikus módon, tisztán az anyag megőrzésének szempontját véve figyelembe. A leltározó munka terén a Horthy-korszakban inkább visszaesés», mint előrehaladás rnutatkozik. Az Országos Levéltár nagy tömegű irat-B Magyar Minerva. VI. 1930—1931. Budapest, 1932,