Levéltári Közlemények, 25. (1954)

Levéltári Közlemények, 25. (1954) - Sashegyi Oszkár: Az ismertető leltárak feladatai és módszerei / 77–93. o.

Az ismertető leltárak feladatai és módszerei 81 anyagot vett át különböző szervektől, s ezeket évtizedekijg tárolta, anélkül, hogy állományba vételükre csak kísérletet is tett volna. Végül 1942-ben készült egy tervezet a levéltár anyagának leltározására, megvalósítására azonban kevés történt. A Jánossy Dénes által kiadmányozott tervezet kétfajta leltár készítését írja elő az Országos Levéltárban: az egyiket »alapleltárnak«, a másikat »ismertető leltárnak-« nevezi. Az alapleltár összevont és részletes formában készül.-Az összevont alapleltár a levéltári anyag részeinek (sorozatainak) egykorú megjelölését, az iratcsomók és segédkönyvek kezdő- és záróévét és darabszámát, az esetleges acclusá-k csomó- vagy könyvdarab-számát, s ha az anyag már mintaállványozva van, az egyes állagok kezdő és végső ragjelzését foglalja magában. Az összevont alapleltár alapján cédulamutató készítendő. A részletes alapleltár csak a mintaállványozás befejezése után készíthető s magában foglalja az egyes sorozatokon belül minden egyes mintaállványozott csomó ragjelzését, a csomóban elhelyezett anyag kezdő és befejező jelzetét (az iktatmányok kezdő és végső számát), illetve az irregesztrált anyag összesített darabszámát, Az ismertető leltárakhoz kb. egy ívnyi terjedelemben bevezetés készítendő a levéltárat létrehozó hivatal vagy intézmény ügykezelésének és levéltárának történetéről (alapítás, szervezet, ügykör és ügykezelés, ezekben bekövetkezett változások, átszervezés, megszüntetés, az ügykezelésben jelentősebb szerepkört betöltők működésének jellemzése, tisztviselők). Ezután az összevont alapleltár egyes tételeinek sorrendjében ismertetendő a levéltári állagok létrejövetele, azoknak az élő regisztrálóra idején betöltött helye,: tartalmi jellemzése, sajátossága, az állagokból fennmaradt levéltári anyag hiányai (selejtezések, kiesések), az anyagnak á kutatás szempontjából való történeti jelentősége és az eljárás, ahogy az anyagban kutatni lehet. Az egyes állagok ismertetése után az iratcsomók kezdő és záró éve, azoknak száma és a mintaállványozás kezdő és záró ragjelzései sorolandók fel, a-hozzájuk tartozó segédkönyvekkel. Az ismertető leltárhoz név-és tárgymutató készítendő.

6 Ennek a tervezetnek alapján készült el a helytartótanács levéltárának összevont alapleltára, Ember Győző munkájával. Herzog József már korábban készített részletes alapleltárat a magyar kamara levéltárának anyagáról, miután a levéltár mintaállványozása megtörtént. Ismertető leltárak készítésére egyáltalában nem került sor. A Jánossy-féle tervezet természetesen csak az Országos Levéltárra vonatkozott, a vidéki levéltárakat nem érintette. A felszabadulás a levéltári, munka számára is új lehetőségeket és feladatokat teremtett. Nemcsak új szervezeti lehetőségek biztosítják a levéltári leltározó munka egyöntetűségét, az ország valamennyi levéltárában, hanem új, marxista történetírásunk igényei fokozott kötelezettségeket is rónak a levéltárosokra. A felszabadulással kapcsolatban népünk történeti érdeklődése fokozott módon a hazai függetlenségi küzdelmek, elsősorban az önálló magyar államapparátus megteremtésének negyvennyolcas kísérlete felé fordult. Érthető, hogy az első levéltári ismertető leltár, ami á felszabadulás után, önálló kötetben, megjelent, az 1848/49-i minisztérium levéltáráról készült.

7 A leltár — Ember Győző munkája — részletességéberi és szem6 Lásd: 1785/1942. O. L. sz. Az ügy előadója Szabó István volt. 7 Magyar Országos Levéltár kiadványai. I. Levéltári leltárak. 1. Az 1848/49-i miíiisztérium levéltára. Irta Ember Győző. Budapest, 195Q. 6 Levéltári Közlemények