Levéltári Közlemények, 25. (1954)

Levéltári Közlemények, 25. (1954) - Sashegyi Oszkár: Az ismertető leltárak feladatai és módszerei / 77–93. o.

78 Sashegyi Oszkái' vezetés rnozzanatát, melyik jelentékeny szereplő sorsát, jellemét deríten.dí. föl előttem az éppen kezembe vett irat.-«

1 Thaly jelentése részletesebben csak a levéltár egy részével, II. Rákóczi Ferenc politikai és hadi levéltárával foglalkozik, ennek is csak egyes fasciculusait ragadja ki, s a Rákóczihoz írt levelek egyes• csoportjaiból a levélírók jellemét, politikai* szerepét igyekszik kihámozni.-Történetírás és levéltárismertetés olyanynyira egybefonódik nála, hogy ä kettőt nem lehet elválasztani egymástól. Nem segédeszközt készít a levéltárhoz, hanem a forrásokból merít, hogy — amennyire a körülmények engedik —kutatói szomját oltsa. Ha a fiatalabb, a pozitivizmus félé hajló nemzedék hangja valamivel szárazabban cseng is, tartalmilag a többi ismertetés sem különbözik lényegesen az előbbitől: leltárszerű adatokat csak ritkán hoznak, s bennük a levéltári anyag általános ismertetése helyenként forrásközléssé, másutt a forrásanyag feldolgozásává szélesedik. A levéltárismertetés csak szükségmegoldásként jelentkezik még ekkor a forrásközlés mellett, hiszen a Történelmi Társulat országos mozgalma tulajdonképpen a forrásanyag felkutatására és közrebocsátására irányult. A két műfaj között közbülső helyet foglalnak el a regeszta-kötetek, amelyek egyenként ismertetik egy-egy levéltár minden .egyes oklevelét és iratát, anélkül, hogy teljes szövegét közölnék. Rövidesen sor került a levéltárak egyes csoportjainak átfogó ismertetésére is. Részben a közigazgatás szükséglete indította a belügyminisztériumot 1880-ban arra, hogy kérdést intézzen a törvényhatóságokhoz levéltáraik állapotáról és tartalmáról. A beküldött (meglehetősen szűkszavú) jelentések alapján Pauler Gyula ismertette a megyei levéltárakat a Századokban.

2 Az ismertetés főleg három kérdésre terjedt ki: vannak-e a levéltárnak 1526 előtti időből oklevelei vagy iratai, mely évben kezdődnek a megyei jegyzőkönyvek-és honnan kezdődnek a levéltárnak összefüggő iratai. A városi levéltárakat Thallóczy Lajos ismertette, egy későbbi alkalommal. A Történelmi Társulat ugyanis tudományos szempontból szándékozott a történeti forrásanyag központi nyilvántartását megvalósítani. 1885. évi kongresszusának tervében'szerepelt »az átkutatott bel- és külföldi levéltárak és könyvtárák statisztikájának« bemutatása, amire "Thallóczy kapott megbízatást. Beszámolójában Thallóczy kifejtette,

3 hogy a pontos statisztika elkészítéséhez még hiányoznak az előmunkálatok; amit adni tud, csupán vázlat, kiinduló- pont a további munkálatokhoz. A beszámoló röviden szól az Országos Levéltarról, felsorolva" az ott őrzött nagy egységeket, majd egyszerű kimutatást ad a megyei levéltárakról, Pauler alapján, s ezt a városi levéltárakról szóló jelentések feldolgozásával egészíti ki. Ezután az ismert családi és egyéb levéltárak betűrendes jegyzékét adja, utalva arrä, hol jelent meg a levéltárról ismertetés. " Thallóczy érdeme, hogy beszámolójában kijelölte a »levéltári statisztika« feladatait. Amire ő gondolt, az a teljes belföldi és a magyar vonat1 A Magyar Történelmi Társulat 1870-ik évi vidéki (Vas •- vármegyei) kirándulásában résztvett bizottságok jelentései. I. A vörös vári bizottság jelentései. L. Thaly Kálmán jelentése a Rákóczi—Aspremont—-Erdó'dy levéltárról. Századok IV (1870.) 585. 1. . ... : s Pauler Gyula: Adatok megyei levéltáraink" ismeretéhez, Századok XV. (1881.) 402^410. 1, 3 A történelmi congressus anyaga. Századok XIX. (1885.) VIII. füzet. 24—53. 1. "