Levéltári Közlemények, 25. (1954)

Levéltári Közlemények, 25. (1954) - Borsa Iván: A magyar levéltárügy helyzete a Horthy-korszakban és a felszabadulás után / 14–55. o.

A magyar levéltárügy helyzete a Horthy-korszakban és a felszabadulás után 43 férőhely) akadályok gördültek. (így mai napig sem sikerült a magyaróvári levéltári részleget Győrbe, a sátoraljaújhelyit Miskolcra, a hódmezővásárhelyit és csongrádit Szentesre, a makóit Szegedre, a kiskunfélegyházait Kecskemétre szállítani.) Szükséges volt tehát a hosszabbnak ígérkező átmeneti helyzetet jogszabályilag rendezni. Erre az átmeneti időszakra szükség van azért is, hogy a közigazgatási beosztást megközelítő levéltári hálózat funkcióit eredményesebben fejthesse ki. Minden megyében ugyanis — Nógrád kivételével — működik levéltár, s ha ezek nincsenek is minden esetben a megyeszékhelyen,

85 közvetlen kapcsolatot tartanak fenn a megyei tanácsokkal s a többi megyei szervekkel és megyei központokkal. Ez a közvetlen kapcsolat nagymértékben segíti elő a szerveknél még kinnlévő iratanyag védelmét, amelyeknek figyelemmelkísérését a.megyéből sokkal könnyebben lehet végrehajtani, mint messzebb eső kerületi székhelyről, azonkívül a levéltárak közvetlenül kapcsolódnak a megye kulturális életébe is, ami távolabb eső székhely esetében komoly nehézségekbe ütköznék. Az állami kerületi levéltárak formai megszervezésének elhúzódása nem jelenti azt. hogy az állami kerületi levéltárak funkciója gazdátlanul maradt. Az idézett közoktatásügyi miniszteri utasítás értelmében az állami levéltárak ezeket a funkciókat maradéktalanul ellátják. Az állami levéltárak hálózatát szinte úgy lehet tekinteni, mint a kerületi levéltárak széthelyezve működő részlegeit, s e szervezet fejlődésünk jelenlegi fokának sokkal inkább megfelel, mint a több államigazgatási egységre kiterjedő kerületi levéltár. Az 1950. évi 29. törvényerejű rendelet a hiteleshelyi országos levéltárak kérdésében több évtizedes vitás kérdést zárt le. A káptalanok és konventek hiteleshelyi működésük során, mint már az 1947. évi XXI. te, indokolása is leszögezte, nem egyházi, hanem országos feladatokat láttak el.

88 E-•működésük során keletkezett iratanyaguk természetszerűleg elválasztandó az egyéb egyházi levéltári anyagtól, s minthogy a hiteleshelyi levéltárak országos (állami) funkcióból származtak, anyagukat a rendelet állami levéltári kezelésbe utalta. Azok a hiteleshelyi levéltárak, amelyek az 1950. évi 34. sz. törvényerejű rendelettel feloszlatott konventek kezelésében voltak, a területileg illetékes állami levéltárba kerültek,

87 — A többi hiteleshelyi levéltár egyelőre eredeti őrzési helyén maradt. — Az eredeti elhelyezésben való meghagyást indokolja az a körülmény, hogy e levéltárak megfelelő elhe* lyezésben vannak, s anyaguk feleslegesen terhelné az állami levéltárak raktárait és vonná el a helyet a beszállításra váró, veszélyeztetett iratanyag elől. E kérdéshez hozzátartozik még az a körülmény is, hogy az addig nem megfelelő kezelésben részesült katolikus püspöki, káptalani és szerzetesrendi levéltárak 1951 szeptemberében (egyes esetekben 1952 májusában) a levéltárat fenntartó egyházi intézmény és a területileg illetékes állami levéltár közös kezelésébe kerültek, így az állami levéltárakba 85 Nincs a megyeszékhelyen levéltár Nógrád megyén kívül Békés (Gyula), Csongrád (Szeged és Szentes) és Komárom (Esztergom) megyékben. 86 Ennek rövid összefoglaló ismertetését lásd az 1947. évi XXI. te. 16. §^anak miniszteri indokolásában. (Magyar Törvénytár, Millenniumi Emlékkiadás, 190—191.1.) 87 A csornai premontrei konvent hiteleshelyi levéltára a soproni, a zalavari bencés konventé a zalaegerszegi állami levéltárba.