Levéltári Közlemények, 25. (1954)
Levéltári Közlemények, 25. (1954) - Borsa Iván: A magyar levéltárügy helyzete a Horthy-korszakban és a felszabadulás után / 14–55. o.
A magyar levéltárügy helyzete a Horthy-korszakban és a felszabadulás után 39 Az Országos Levéltár 1949-ben és 1950-ben a Magyar Tudományos Tanácstól, illetőleg annak javaslatára és támogatásával nagyobb összegű beruházási hitelt kapott. E hitel segítségével teljesen helyre tudta állítani nagy kutatótermét berendezésével együtt, a nagyteljesítményű fotólaboratórium által készített filmek elhelyezéséhez szükséges filmtároló helyiséget rendezett be, megkezdődött továbbá a raktári állványzattal még fel nem szerelt raktártermek beállványozása. Az ostrom alatt kiégett raktárteremmel együtt 5 terem került teljes felszerelésre, s így az Országos Levéltár kb. 10.000 polcfolyóméterrel gyarapodott, aminek segítségével nagyarányú iratanyag-begyűjtést tudott megkezdeni, s egyszersmind állványra tudta helyezni az eddig halómba rakva ládákban tárolt iratanyagát. (E munkálatok 1952-ben fejeződtek be.) 1949-ben létesült az Országos Levéltár iratrestauráló műhelye, amelyre annál nagyobb szükség volt, mert addig nem volt intézményes lehetőség levéltári iratanyag restaurálására. A műhely, mely könyvkötőrészleggel is kiegészült, jelenleg már más levéltárak igényeit is fokozatosan, kielégíti. A műhely jelenleg még viszonylag kezdetleges technikai módszerekkel dolgozik. A technikai eljárás korszerűsítése soron következő feladat.' #Bár az 1947. évi XXI. te. végrehajtásaként jelent meg, de már a Magyar Tudományos Tanács által kezdeményezett új szabályozást kívánta elősegíteni a vallás- és közoktatásügyi miniszternek 1949. október 11-én a levéltárak országos főfelügyelője feladatkörének szabályozása tárgyában kiadott rendelete. 72 E rendelet a főfelügyelő feladatkörét az 1947. évi XXI. te. vonatkozó szakaszaiban 73 foglalt rendelkezéseken túlmenően állapította meg, amennyiben reá bízta az 1947: XXI. te. által létrehívni rendelt, de meg nem alakult Országos Levéltárügyi Tanács feladatát 7 ' 1 is, azonkívül a főfelügyelő feladatául jelölte meg a levéltárak kataszterének elkészítését, a külföldi levéltárak szervezetére, valamint azok magyar történettudományos érdekű anyagára vonatkozó adatok gyűjtését, s végül a magyar levéltárügy egyetemének külföldi . szervezetek előtt való képviseletét. A vallás- és közoktatásügyi miniszternek ez a rendelete kimondta, hogy »A főfelügyelőt feladatainak elvégzésében a mellette szervezett hivatal támogatja, a hivatal személyzetének beosztása iránt a vallás- és közoktatásügyi miniszter gondoskodik. A hivatal szervezetét és működését külön rendelet fogja szabályozni«. Az ismertetett részlet végrehajtási utasítással egy időben a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Mérei Gyula országos levéltárnokot a levéltárak országos főfelügyelőjévé kinevezte. 75 Minthogy az idézett VKM rendelet a levéltárak országos főfelügyelője feladatkörébe utalta a levéltárügyi elvi kérdésekben történő véleménynyilvánítást és javaslattételt, ez vált a főfelügyelő legfontosabb feladatává. A Magyar Tudományos Tanács működése során — jelentékeny mér72 1610—L—1/1949. VKM. sz. rendelet. Magyar Közlöny 213 sz. 73 40., 24. és 45. §§. 74 Az 1947. évi XXI. te. 48. § (2) bekezdése szerint „A Tanács feladata véleménynyilvánítás, illetőleg javaslattétel a szakminiszterek részére levéltárügyi elvi kérdésekben; a vallás- és közoktatásügyi miniszter részére magánlevéltárak közérdekű magánlevéltárrá való nyilvánítása, illetőleg ilyen levéltárnak biztonságba helyezése tárgyában," 75 Vallás- és közoktatásügyi minisztérium 1604—M2—3/2/1950. sz. (115/a/1950. LOF. sz.).
