Levéltári Közlemények, 25. (1954)

Levéltári Közlemények, 25. (1954) - Borsa Iván: A magyar levéltárügy helyzete a Horthy-korszakban és a felszabadulás után / 14–55. o.

40 Borsa Iván tékben a főfelügyelő közreműködésével — kidolgozott tervek és határozatok végrehajtása volt súlyponti feladata, amely mellett a főfelügyelőnek operatív jellegű munkát is kellett végeznie, egyes állagok iratvédelmének és egyes törvényhatósági levéltárak személyi és dologi ügyeinek területén. — A főfelügyelőnek a feladatok elvégzéséhez nem állott külön apparátus rendelkezésére, hanem szükségszerűleg operatív jellegű feladatok elvégzésére az Országos Levéltár néhány dolgozóját munkaidejük bizonyos részében igénybevette. A főfelügyelő legfontosabb feladata az új levéltári törvény (törvényerejű rendelet) és végrehajtási utasításának kidogozása, illetékes fórumokon történő jóváhagyatása és a főfelügyelőség helyett létrehívandó Levéltárak Országos Központjának megszervezése volt. A főfelügyelő a Magyar Tudományos Tanács támogatásával végezvén munkáját, ennek eredményeképpen 1950. július 30-án megjelent a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1950. évi 29. számú törvényerejű rendelete a levéltárakról.

76 E törvényerejű rendelet végrehajtása tárgyában a vallás- és közoktatásügyi miniszter 1950. augusztus 8-án kelt 1610-26/ 1950. (VIII. 8.) VKM. számú rendeletével intézkedett." E jogszabályok szakítottak az 1947. évi XXI. törvénycikk polgári reformista megoldási módozataival, s átfogó gyökeres intézkedéseket tartalmaztak mind a levéltári szervezet, mind az iratvédelem terén. Alapelgondolásában érvényesül, a levéltári szervezetnek a polgári társadalmakban ismeretlen centralizációja, s gondoskodik az ország teljes iratanyagáról. Felhasználja azokat a lehetőségeket, amelyeket a gazdasági és társadalmi fejlődés biztosított, s az 1918. június I-i lenini dekrétum szellemében létrehozza a lényegében egységes magyar levéltár ügyet, ha nem is fogalmazza meg az egységes állami levéltári fond létrehozását, ahogy azt a lenini dekrétum tette. Az új törvényerejű rendelet intézkedései lehetővé tették, hogy a .levéltárügy, területén is bekövetkezzék a fordulat, amely szakítva a polgári szemlélettel, megadta a levéltáraknak a lehetőséget* hogy meginduljanak a szocialista típusú levéltárügy kialakítása felé vezető úton. Szervezeti téren legnagyobb horderejű intézkedése a vallás- és közoktatásügyi miniszter felügyelete és a Magyar Tudományos Akadémia tudományos irányítása alatt álló hatóságnak, a Levéltárak Országos Központjának megszervezése volt. (Egyidejűleg megszűnt a levéltárak országos főfelügyelősége.) A törvényerejű rendelet a Központ feladatát így szabta meg: »ellátja a közlevéltárak és a nemzeti érdekű magánlevéltárak felügyeletét, valamint irányítja azok működését; előmozdítja az ország levéltárainak korszerű fejlesztését, együttműködését és közös feladataik tervszerű megoldását; közreműködik a levéltári és irattári vonatkozású jogszabályok előkészítésében; javaslatot tesz a levéltárak személyi vonatkozású kérdéseiben; javaslatot tesz a vallás- és közoktatásügyi miniszternek és az Akadémiának levéltári vonatkozású ügyekkel kapcsolatban; gyűjti a külföldi levéltárak szervezetére, valamint azok magyar vonatkozású anyagára vonatkozó adatokat; külföldi levéltári szervezetekkel szemben kizárólagosan képviseli a magyar levéltárak egyetemét; eljár mindazokban az ügyekben, amelyeket a vallás- és közoktatásügyi minisz78 Magyar Közlöny (I. főrész) 128—129. szám. 77 Magyar Közlöny (II. főrész) 135'. szám.