Levéltári Közlemények, 25. (1954)

Levéltári Közlemények, 25. (1954) - Borsa Iván: A magyar levéltárügy helyzete a Horthy-korszakban és a felszabadulás után / 14–55. o.

40 Borsa Iván tékben a főfelügyelő közreműködésével — kidolgozott tervek és határo­zatok végrehajtása volt súlyponti feladata, amely mellett a főfelügyelőnek operatív jellegű munkát is kellett végeznie, egyes állagok iratvédelmé­nek és egyes törvényhatósági levéltárak személyi és dologi ügyeinek te­rületén. — A főfelügyelőnek a feladatok elvégzéséhez nem állott külön apparátus rendelkezésére, hanem szükségszerűleg operatív jellegű fel­adatok elvégzésére az Országos Levéltár néhány dolgozóját munkaidejük bizonyos részében igénybevette. A főfelügyelő legfontosabb feladata az új levéltári törvény (törvény­erejű rendelet) és végrehajtási utasításának kidogozása, illetékes fóru­mokon történő jóváhagyatása és a főfelügyelőség helyett létrehívandó Levéltárak Országos Központjának megszervezése volt. A főfelügyelő a Magyar Tudományos Tanács támogatásával végez­vén munkáját, ennek eredményeképpen 1950. július 30-án megjelent a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1950. évi 29. számú törvényerejű ren­delete a levéltárakról. 76 E törvényerejű rendelet végrehajtása tárgyában a vallás- és közoktatásügyi miniszter 1950. augusztus 8-án kelt 1610-26/ 1950. (VIII. 8.) VKM. számú rendeletével intézkedett." E jogszabályok szakítottak az 1947. évi XXI. törvénycikk polgári re­formista megoldási módozataival, s átfogó gyökeres intézkedéseket tartal­maztak mind a levéltári szervezet, mind az iratvédelem terén. Alapelgon­dolásában érvényesül, a levéltári szervezetnek a polgári társadalmakban ismeretlen centralizációja, s gondoskodik az ország teljes iratanyagáról. Felhasználja azokat a lehetőségeket, amelyeket a gazdasági és társadalmi fejlődés biztosított, s az 1918. június I-i lenini dekrétum szellemében létre­hozza a lényegében egységes magyar levéltár ügyet, ha nem is fogal­mazza meg az egységes állami levéltári fond létrehozását, ahogy azt a lenini dekrétum tette. Az új törvényerejű rendelet intézkedései lehetővé tették, hogy a .levéltárügy, területén is bekövetkezzék a fordulat, amely szakítva a polgári szemlélettel, megadta a levéltáraknak a lehetőséget* hogy meginduljanak a szocialista típusú levéltárügy kialakítása felé ve­zető úton. Szervezeti téren legnagyobb horderejű intézkedése a vallás- és köz­oktatásügyi miniszter felügyelete és a Magyar Tudományos Akadémia tudományos irányítása alatt álló hatóságnak, a Levéltárak Országos Köz­pontjának megszervezése volt. (Egyidejűleg megszűnt a levéltárak orszá­gos főfelügyelősége.) A törvényerejű rendelet a Központ feladatát így szabta meg: »ellátja a közlevéltárak és a nemzeti érdekű magánlevéltá­rak felügyeletét, valamint irányítja azok működését; előmozdítja az or­szág levéltárainak korszerű fejlesztését, együttműködését és közös fel­adataik tervszerű megoldását; közreműködik a levéltári és irattári vonat­kozású jogszabályok előkészítésében; javaslatot tesz a levéltárak személyi vonatkozású kérdéseiben; javaslatot tesz a vallás- és közoktatásügyi mi­niszternek és az Akadémiának levéltári vonatkozású ügyekkel kapcsolat­ban; gyűjti a külföldi levéltárak szervezetére, valamint azok magyar vo­natkozású anyagára vonatkozó adatokat; külföldi levéltári szervezetekkel szemben kizárólagosan képviseli a magyar levéltárak egyetemét; eljár mindazokban az ügyekben, amelyeket a vallás- és közoktatásügyi minisz­78 Magyar Közlöny (I. főrész) 128—129. szám. 77 Magyar Közlöny (II. főrész) 135'. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents