Levéltári Közlemények, 25. (1954)

Levéltári Közlemények, 25. (1954) - Borsa Iván: A magyar levéltárügy helyzete a Horthy-korszakban és a felszabadulás után / 14–55. o.

38 Borsa Iván kül, hogy ebbe bármilyen hatóság beleszólt volna.

68 — Ezt a lehetetlen helyzetet kívánta a törvény korlátozni, s biztosította a magánlevéltárak megfelelő kezelését és kutathatóságát.

69 A törvénynek ez az intézkedése azonban — mint olyan sok más — szintén csak papiros-intézkedés maradt. Az 1947. évi XXI. te, mely kihirdetése napján (1947. július 29-én) lépett hatályba, s melynek végrehajtásáról a vallás- és közoktatásügyi miniszternek kellett volna gondoskodnia, tulajdonképpen egy intézkedés

70 kivételével nem került végrehajtásra, s a törvény intézkedéseinek folyományaképpen a magyar levéltárügy területén semmiféle változás nejn következett be. A tizenkét évig vajúdó levéltári törvény, mely arra lett volna hivatva, hogy első alkalommal összefoglalóan, törvényhozási úton, rendezze a magyar levéltárügy alapvető kérdéseit, még azokat a célkitűzéseket sem valósította meg, amelyeket a Horthy-korszak derekán haladó polgári szakemberek elképzeltek.

71 Természetes, hogy a felszabadulás után megindult nagyarányú gazdasági és társadalmi fejlődés e törvényt szinte napról napra elavultabbá tette, s ez a körülmény is magyarázza, hogy a fordulat éve után miért nem került sor e törvény gyakorlati végrehajtására, s miért volt szükség új országos jogszabály alkotására. A fordulat éve után 1. Szervezet, az 1950. évi 29. tvr. A fordulat évének döntő politikai eseményei után napirendre került tudományos életünk marxista-leninista irányú átszervezése is. E feladat, végrehajtására hívta életre a párt és a kormányzat a Magyar Tudományos Tanácsot. A Magyar Tudományos Tanács működése során behatóan foglalkozott a levéltárügy kérdéseivel is. és támogatásával megvetette alapjait a magyar levéltárügy új alapokon történő újjászervezésének. A Magyar Tudományos Tanács működésének eredményeként könyvelhető el a társadalmi fejlődésnek megfelelő korszerű levéltárügy megteremtésére irányuló első intézkedések megtétele. Ilyennek tekintendő az Országos Levéltár fejlesztésére irányuló támogatás, a Levéltárak Országos Főfelügyelőségének átmeneti időszakra való létrehívása, majd végül a levéltár ügyet szabályozó új törvényi intézkedés megalkotása. 68 V. ö. Levéltári Közlemények 1930. 185. 1. 69 A múzeum-, könyvtár- és levéltárügy némely kérdéseinek rendezéséről szóló 1929. évi XI. törvénycikk már tartalmazott bizonyos intézkedéseket arra vonatkozólag, hogy történeti vagy közművelődési szempontból jelentős anyagot tartalmazó magángyűjteményt tulajdonosának beleegyezésével a vallás- és közoktatásügyi miniszter közgyűjteménnyé nyilvánítson. Ez az intézkedés bizonyos lehetőségeket nyújtott a magánlevéltárak védelme érdekében, azonban ez a lehetőség igen korlátozott volt, s gyakorlatilag nem'került alkalmazásra. 70 A törvény 40. §. (2) bekezdésének végrehajtása iránt a levéltárak országos-, főfelügyelője feladatkörének szabályozása tárgyában történt csupán intézkedés. 71 Szabó István fent idézett célkitűzése szerint állami levéltári kezelésbe kellett volna venni mindazt, a folyó ügykezelésben már nem szükséges iratanyagot, mely az országgyűlés, az állaani kormányzat, bíráskodás és közigazgatás hatóságainak, hivatalainak és intézményeinek s az állami üzemeknek ügyvitelében létrejött. Az 1947 :XXI. te. ezt nem biztosította, illetőleg nem rendelte el.