Levéltári Közlemények, 25. (1954)

Levéltári Közlemények, 25. (1954) - Borsa Iván: A magyar levéltárügy helyzete a Horthy-korszakban és a felszabadulás után / 14–55. o.

32 Borsa Iván tárak felé tájékoztatót adott ki

52 a selejtezés lebonyolításához. Ezek az intézkedések már azért is, mert operatív helyi szervek nem állottak rendelkezésére, jelentős eredményt nem tudtak elérni, s a szerveknél lévő iratanyag komoly károsodást szenvedett. Sem a háborús események,; sem pedig az említett erőszakos selejtezés nem késztette a levéltárakat arra, hogy kezdeményezőén lépjenek fel a különböző iratanyagoknak a levéltárakba történő beszállítása terén. A levéltárak továbbra is passzív magatartást tanúsítottak, s általában csak akkor vettek át iratanyagot, ha azt az átadó szervek kérték, vagy egyenesen erőltették. 2. Levéltári munkák A felszabadulás után a háborút követő évek munkájára erősen rányomta bélyegét a levéltár újjáépítésének szükségessége.s ez szabta meg; a feladatokat. Minden levéltárnál, de különösen az Országos Levéltár esetében felentett nagy megkönnyebbülést az a körülmény, hogf a feudál-kapita— lista államapparátus összeomlásával teljesen megszűnt a nemességkutatás, nemességigazolás, származásigazolás és az ezekkel együtt járó levéltári munka.

53 E feladat megszűnése sok hasznos energiát szabadított fel érdemi levéltári munkákra«. Az Országos Levéltár épülete s ezzel együtt iratanyaga igen sokat szenvedett a háborús események következtében,

54 s így az Országos Le<véltár munkája a háborút követő 3—4 év alatt a helyreállítás jegyében zajlott le. Az ország újjáépítését feladatul kitűző hároméves népgazdasági terv időszakának végére (1949 vége) a levéltár épületének helyreállítása. a baloldali raktárszárny leszakadt északi végének kivételével általános- * ságban megtörtént. A légoltalmi intézkedések, a német katonakórház beszállásolása következtében szükségessé vált' anyagátrakodások s egyéb háborús okok következtében nagymértékben összekeveredett az anyag.. Az így keletkezett rendellenességeknek, hiányoknak a megszüntetése érdekében többezer folyóméter iratanyag átcsoportosítására és sok köbméter levelekre széthullott iratanyag rendezésére volt szükség. E munkák, melyekben külső munkaerők (közmunkások, napszámosok) is résztvettek, egyes kisebb mennyiséget képező, de nagyobb utánjárást igénylő< elhelyezési (reponálási) munkáktól eltekintve 1948/1949-re befejeződtek. E munkák mellett sor került olyan rendezési feladatok elvégzéséreis, amelyek nem a háborús események következtében váltak szükségessé, hanem már régebben beszállított (főleg magánlevéltári eredetű) iratanyag kutathatósága érdekében kellett végrehajtani. Az iratanyag helyreállítási munkálataival párhuzamosan nyílt lehetőség arra, hogy az iratanyagban a kutatás 1946 márciusában meginduljon a fokozatosan egyre több iratállagra kiterjedjen. ; . Az Országos Levéltár a háború befejezése utáni néhány évben szinte alig gyarapította iratanyagát, aminek a mostoha raktárviszonyok csak 52 50/1948. O. L. sz. < 53 Még a felszabadulás után is akadt né(hány olyan ügy, amely nemességkutatással és szánmazásigazolással kapcsolatos, de ezek inkább csak kuriózumnak számítanak. (16/1946, 55/1946, 26/1946. O. L. sz.). s

* V. ö. Jánossy Dénes: Budapest ostroma és az Országos Levéltár. Levéltári Közlemények 1946. 1. 1. . ,