Levéltári Közlemények, 25. (1954)

Levéltári Közlemények, 25. (1954) - Borsa Iván: A magyar levéltárügy helyzete a Horthy-korszakban és a felszabadulás után / 14–55. o.

A magyar levéltárügy helyzete a Horthy-korszakban és a felszabadulás után 33 részben voltak objektív akadályai. 1948-ban került ser első ízben nagyobb arányú iratanyagátvételre (miniszterelnökség, belügyminisztérium részanyaga, tatai Esterházy levéltár). Az 1947. évi párizsi békeszerződéssel kapcsolatos előkészítő munkálatokba is bekapcsolódott az Országos Levéltár. Helyettes vezetője, mint szakértő jelen volt Párizsban. A megkötött békeszerződés 11. §-a levéltári vonatkozású intézkedéseket tartalmaz. A helyreállítás során az Országos Levéltár a hároméves terv keretében nemcsak újjáépítette, hanem lényegesen .kibővítette filmlaboratóriumát, amelyet nagyteljesítményű felvevőgéppel is felszerelt. A berendezés helyreállítása, a beszenyeződött filmanyag megtisztítása és hiányok pótlása után a laboratórium nagyobbarányú munkáját a békeszerződés által kiadni rendelt iratanyag filmre vételével kezdte meg, majd munkáját a vidéki egyházi levéltárak középkori anyagának filmrevételével folytatta. Az Országos Levéltárnak a felszabadulást követő években végzett munkái közül ki kell emelni az 1945-ben rendezett orosz-magyar kapcsolatok és az 1948-ban rendezett centenáris kiállításban való aktív részvételét, az 1947. évi XXI. te. létrehozása körül kifejtett tevékenységét, s azt. hogy a Levéltári Közlemények két kötetét (nagyrészt még felszabadulás előtti kéziratok felhasználásával) megjelentette.

55 A régi feudális eredetű megyei levéltári szervezetben a felszabadulás nem hozott semmiféle szervezeti változást, s az észlelhető változások inkább a levéltárnoki intézmény, a levéltárak sorvasztása felé mutattak. A felszabadulás előtt is volt praecedens arra, hogy a f őlevéltárnokot a megye alispánja vagy a törvényhatósági joggal felruházott város polgármestere más közigazgatási feladatokkal is megbízta, a felszabadulást követő időben azonban ebből szinte rendszer lett, minthogy a régi megyei tisztikar sok tagja elhagyta állomáshelyét, s az újonnan indult megyei közigazgatás nem nélkülözhette a f©levéltárnok több oldalú közigazgatási ismeretét. A felszabadulást követő években szinte kivétel^ számba ment, ha a f őlevéltárnok csak a levéltár ügyeível foglalkozott. Az általános helyzet az volt, hogy a főlevéltárnok a megyei vagy városi közigazgatás valamelyik szektorában dolgozott, s másodlagosan — szinte lopott időben — foglalkozott levéltárának ügyeivel.

56 Ez a helyzet fokozatosan javult, de még 1950-ben is volt olyan megyei főlevéltárnok, aki megyei központi előadói ügykörben dolgozott,

57 és csak az állami levéltári státusba történt átvételével szűnt meg ez a feladatköre. Ebben az időszakban a törvényhatósági levéltárak egészen minimális személyzettel dolgoztak. Budapest főváros és Pest-Pilis-Solt-Kiskun 55 Az Országos Levéltár 1945—1947. évi munkásságára vonatkozóan lásd a 175/1946. 69/1947 és 26/1948. O. L. sz.-t. 56 Fejér megyének 1945. május 2-án kelt ügybeosztása így szabta meg a főlevéltámok feladatát: „Hajózás, komp és révügy, művészet, régészet, vigalmi engedélyek, záróra. Iskolánkívüli népművelés. Közjóléti ügyek. Házüpari ügyek. Szegény ellátás. Anyakönyvi ügyek. Egyesületi ügyek, vásárok, piacok, adománygyűjtések, honosság, házalás, hullaszállítás, törvényesítés, kihirdetés alóli felmentés, mértékhitelesítés és hordó jelzés, italmérés, fegyvertartási és lőszer vásárlási ügyek. Adonyi járás Nenv ieti Bizottságának <határozatai és a járás községeinek itt fel nem sorolt összes egyéb ügyei." (Fejér megye lt. 1945. évi iktatatlan iratok.) — Később, a megyei tisztikar kiegészülése után feladatai csökkentek, s csak a megyei anyakönyvi feladatokat látta el. 57 Békés megye. 3 Levéltári Közlemények