Levéltári Közlemények, 25. (1954)

Levéltári Közlemények, 25. (1954) - IRODALOM - Mandl Sándorné: Der Archivar, Jg. VI., H. 1–2. (1953) / 272–275. o.

Irodalom 273 megmutatkozik a levéltárügy későbbi fejlődésében az 1867 utáni konstrukciónak, különösen a közös minisztériumok felállításának a nyoma is. A monarchia felbom­lása után az államapparátus szerkezetében nem állt be lényeges változás, az appa­rátus kisebb lett, nem alakult újjá. A miniszteriális rendszer, amely meghatározta az osztrák levéltári szervezet formáját, csak 1938-ban, Ausztria megszállása után szűnt meg. Ekkor a Hadilevéltár és a Közlekedésügyi Minisztérium Levéltárának kivételével valamennyi bécsi levéltár egyetlen „Birodalmi Levéltárban" egyesült. 1945 után, mikor Ausztriában újra kiépítették az 1938 előtti államapparátust a régi szerkezetben, a levéltárügy nem követte ezt az átalakulást. A Birodalmi Levél­tár — most már a Hadilevéltárral és a Közlekedésügyi Minisztérium: Levéltárával együtt — Osztrák Állami Levéltárrá alakult. Az új Osztrák Állami Levéltár azon­ban nem azonos a Haus-, Hof- und Staatsarchiv-val, amely most az összesen négy főosztályt irányító Osztrák Állami Levéltár első főosztályaként működik. A máso­dik főosztály az Általános Közigazgatási Levéltár (Allgemeine Verwaltungsarchiv), harmadik a Pénzügyi és Udvari-Kamarai Levéltár (Finanz- und Hofkammerarchiv), a negyedik a Hadilevéltár (iKriegsarchiv). Ezt a négy főosztályt, amelyek külön-külön régi épületeikben működnek, igazgatásilag egy Főigazgatóság fogja össze. Ez a Főigazgatóság felettes szerve ugyan ezeknek a főosztályoknak, de nem tartozik hatáskörébe Ausztria valamennyi állami levéltárának igazgatása. Az Osztrák Állami Levéltáron kívül még nyolc (a bécsit beleszámítva kilenc) tartómányi levéltár működik. Ezek sok tekintetben a svájci kantonok levéltáraira emlékeztetnek. A levéltári anyag védelméről szóló törvény a tartományi levéltárakat és az Osztrák Állami Levéltárat, noha egyébként egymástól függetlenek, egységes együttműködésre készteti. A tartományi levéltárak szemmel tartják a történeti értékűvé nyilvánított iratanyagot, és különlegesen veszélyeztetett esetben levéltári őrizetbe utalhatják a védetté nyilvánított, magántulajdonban lévő történeti értékű iratanyagot is. Fel­adatkörükhöz tartozik a községi levéltárak • felügyelete, valamint a vidéki állami hivatalok irattáraínak ellenőrzése. Az osztrák levéltárak 1945 utáni munkáját a szerző 'szerint elsősorban jelentős publikációs tevékenység jellemzi. Kiadványaik közül megemlíti dr. Hoffmann, az Osztrák Állami Levéltár Közleményeit (Mitteilungen des österreichischen Staatsar­chivs) az Osztrák Állami Levéltár Kiadványait (Publikationen des österreichischen Staatsarchivs), valamint az Osztrák Állami Levéltárak leltárait tartalmazó sorozatban megjelent legújabb leltárt, az Udvari-kamarai Levéltár leltárát. (Inventar des Hofkiam­merarchivs). Ezeken kívül több más levéltári kiadvány, közöttük több, tartományi levéltárak által kiadott kötet mutatja az osztrák levéltárak ilyen irányú munkájá­nak eredményeit. A cikk szerzője befejezésül röviden tájékoztatja olvasóit a bécsi Történetkutató Intézetben folyó levéltáros képzésről. A francia levéltárügyről, illetőleg annak egyes részleteiről dr. Johann Papritz nyújt "Ismertetést, aki résztvett a Párizsban 1951—52-ben 'megtartott első nemzet­közi levéltártechnikai tanfolyamon. A tanfolyam létrehívását annak köszönheti, hogy a francia levéltári igazgatóság tapasztalata szerint az École des Chartes-ból kikerült levéltárosok, minden tudo­mányos képesítés ellenére, nem tudták megállni helyüket a gyakorlati levéltári munka területén. Ennek a hiányosságinak a felszámolására alakult meg ez a tan­folyam, melyen azután hasonló képzettségű külföldi levéltárosok is résztvehetíek. A tanfolyamon közel száz előadás hangzott el, melyeknek témaköre igen széles területet ölelt fel. Részletesen foglalkoztak a Franciaországban az utóbbi évek­ben rohamos fejlődésnek indult levéltári dokumentációval, valamint a levéltáriak mikrofilmszolgálatával. Beszámoló közli, hogy 1951-ben az Archives Nationales film­tárának anyagáról összefoglaló jegyzék jelent meg, 1952~ben pedig új épületbe köl­tözött át a miikrofilmszolgálat. Az Archives Nationales restauráló műhelyének munkáját jelentősen megkönnyíti a Laminator nevű restauráló gép, mely a restaurálandó iratanyag letisztítását és bevonását rendkívüli gyorsasággal végzi.el. A cikk írója kiemeli, hogy a jelentős találmány elterjedésének egyetlen akadálya, hogy ára rendkívül magas. Tudomása szerint mindössze egy hasonló gép működik még Európában, Brüsszelben. Az ismertetés sajnos nagyon röviden foglalkozik a Nemzeti Levéltár tudomá­nyos felvilágosító szolgálatával, amely nagy tevékenységet fejt ki. Ugyancsak nem szól részletesen a francia levéltárak propaganda tevékenységéről sem, de beszáímcT 18 Levéltári Közlemények

Next

/
Thumbnails
Contents