Levéltári Közlemények, 25. (1954)

Levéltári Közlemények, 25. (1954) - IRODALOM - Mandl Sándorné: Der Archivar, Jg. VI., H. 1–2. (1953) / 272–275. o.

272 Irodalom dezhetők. A kartoték az iratok értékelését szolgálja. Az egyes események és fontosább tények. értékelése révén a vállalati'levéltár a kívánt anyagot azonnal rendelkezésre bocsáthatja és bizonyos kérdéseket gyorsan meg tud válaszolni. , • - • Az üzemi levéltár használata A gazdasági levéltár elsősorban az üzem s csak másodsorban a tudomány érdékeit szolgálja. Az üzemi levéltár iratanyagát titokban tartják a gazdasági kémkedés és szabotázs lehetőségének elkerülésére. Illetéktelen oda be nem léphet. Az. üzemhez tartozó egyének is csak azokba az aktákba tekinthetnek be, amelyek egy

7 meghatározott ügy elintézéséhez szükségesek. Az üzemhez nem tartozó egyének csak a tröszt írásbeli engedélyével használhatják a levéltárat. Kétes esetékben az illetékes minisztérium megfelelő főosztálya, dönt. A használó írásban kötelezi magát, hogy csak az engedélyezett célokra veszi igénybe' az iratokat és. használatukkal nem követ el semmi visszaélést. ,Az iratok értékelésének eredményeképpen keletkezett kéziratot, kiadás előtt" be' kell mutatni a trösztnél vagy az illetékes minisztériuminál. Az esetleges kiadvány egy példányát; pedig az igénybevett üzemi levéltár anyagában kell elhelyezni. A levéltár használatát a vállálatveze tőség ügyviteli szabályzatban határozza' meg. .•'•-. -* * * Frarix Wiszniewski könyvében a gazdasági levéltár kérdéseit a Német Demokratikus Köztársaság viszonyainak megfelelően tárgyalja. Könyvének tanulmányozása azonban-számunkra is Hasznos, hiszen az általa felvetett és megoldott• kérdések nagyrésze ' rokon" a magyar levéltárügy problémáival. Horváth József DER ARCHIVAR Mitteilungsblatt für deutsches Archivwesen. Febr. 1953. VI. Jahrgang. Heft. 1. — April 1953. Heft. 3. A nyugatnémet levéltári folyóirat VI. évfolyamát az új szerkesztők beköszöntője nyitja meg. A szerkesztők á folyóirat kiadásának nehézségeiről szóivá közlik», hogy. a lap árát jelentősen emelni kellett, az élőfizetők száma a felére csökkent, az egyes cikkek szerzőit néhány példányon vagy kü,lÖnlenyomaton kívül semmivel sem-tudják honorálni. • . v ' '••• Az előttünk fekvő két szám viszonylag keveset nyújt annak, aki ebből a folyóiratból betekintést akar nyerni a nyugatnémet levéltárügy" legújabb fejlődésébe,, mert a cikkek. jórésze külföldi levéltárakkal, levéltár-szervezeti kérdésekkel foglalkozik, és nem nyújt.tájékoztatást a nyugatnémet leyéltárakbaai folyó levéltári munkákról. Nem mintha a külföldi levéltárak, a levéltári szervezetek- kérdésének ismertetése nem lenne számúnkra nagyon sok szempontból tanulságos. Svájc levéltár ügyével foglalkozik dr. Anton Largiadér ismertetése. A szerző az állami, városi, községi,. családi levéltárak helyzetét elemezve, szomorúan kons^ tataija a levéltárügy elmaradottságát, melyet szerinte nagyrészben a központi irányítás hiánya, • a levéltárügy teljes széttagoltsága okoz. Ezt a tényt, minden tudományos és kulturális intézmény decentralizáltságát, Svájc kialakulásának sajátos történelmi körülményeivel igyekszik rnegmagy arázni. Felvázolja azokat az erőfeszítéseket, melyeket csaknem .100 tagú levéltáros egyesület és. a szabálytalan időközökben megjelenő levéltári folyóirat tesz a levéltárak tudományos színvonalának emelése, a levél tárosképzés egységesítése érdekében. ,.Amát máshol az állami törvényhozás biztosít, azt így próbálják meg önkéntes együttműködés útján elérni"; — mint az ismertetés mondja." • . Dr. Alfred Hoffmann az osztrák levéltarügyről és az ' 1945 óta elért- eredményekről számol'be. Rámutat arra, hogy az osztrák levéltárügy sajátosságai a Habsburg-monarchia struktúrájának •sajátságaiból származnak. A Habsburgok német-római császársága, az egyes országok egymáshoz való viszonya, az igen sok autonom terület, hatóság.stb. nem maradt hatás nélkül a levéltárák fejlődésére sem. Ugyanígy