Levéltári Közlemények, 25. (1954)

Levéltári Közlemények, 25. (1954) - Borsa Iván: A magyar levéltárügy helyzete a Horthy-korszakban és a felszabadulás után / 14–55. o.

26 Borsa Iván A szakmai képzésnek ez a módja hasznosnak bizonyult abban az esetben, ha a levéltárban még sohasem járt bölcsész vagy jogász érdeklődéssel fordult új szakmája, felé, igyekezett elsajátítani a szakmai fogásokat, s az Országos Levéltárban töltött gyakorló év letelte után tudatosan igyekezett azokat tovább fejleszteni. Ha ez az igyekezet hiányzott,. ha a jelölt nem állt szilárd talajon a latin és német nyelv terén, úgy a gyakorló év legfeljebb azzal a formális eredménnyel járt, hogy a kinevezéshez szükséges igazoló irat kiállítása. megtörtént. Hiba volt az is, hogy a gyakorló év után semmiféle továbbképzés, tapasztalatcsere lehetősége nem állt fenn, s az egy év letelte után a főlevéltárnokot az Országos Levéltárhoz már .csak az egy év alatt kialakított személyi kapcsolatai fűzték, amik viszont intézményeseknek egyál; talán nem voltak mondhatók. 5. Közlemények, Egyesület Az Országos Levéltár és a többi levéltárak egymásközti kapcsolatát,, az elvi kérdések felszínen tartását, a szakmai fejlődést a Horthy-korszakban a Levéltári Közlemények című folyóirat és a Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete volt hivatva biztosítani. A Levéltári Közlemények, az Országos Levéltár folyóirata 1923-ban

1 indult meg. Feladatát a szerkesztő: Csánki Dezső főigazgató abban jelölte meg, hogy általánosságban a levéltári ügyet, legközelebbről pedig, kötelességszerűleg az Országos Levéltár ügyét szolgálja, s a levéltárak: berendezését, történetét és anyagát — főleg magyar szempontból — ismertesse, azonkívül a történelmi forrásanyagot is közlése körébe vonja,, végül a levéltári forrásokon alapuló, szigorúan tudományos dolgozatokat. és e szakba vágó könyv- és folyóiratismertetéseket közöljön.

30 A folyóirat' kezdetben évenként két füzetben, 1934-től évenként egy •kötetben, majd összevont évfolyamokban jelent meg, utolsó évfolyama 1946-ban látott napvilágot. E folyóirat nagy jelentőségű volt abból a szempontból, hogy teret biztosított levéltárelméleti kérdések kifejtésére,. bár ilyen cikk sajnálatosan kis arányszámban jelent meg, levéltárismertetéseket adott s a külföldi — természetesen csak a polgári nyugati — szakirodalom ismertetésével elősegítette a levéltárak elméleti színvonalának emelését. Az egyes kötetek teljességgel a polgári kor szülöttei, magukon viselik annak hibáit és korlátait, ennek ellenére főleg levéltárvédelmi cikkei megjelenésükkor haladó irányzatúak voltak. Levéltárelméleti és levéltárismertető cikkei több esetben több-kevesebb kritikával még ma is használhatók. A Levéltári Közlemények nyolc éve nem jelent meg, hiányát minden levéltár érezte. További rendszeres megjelentetése minden levéltárosnak érdekében áll, ezért mindenkinek képességei szerint hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a »-Közlemények« az egységes új levéltárügy színvonalas folyóirata legyen. 1935. június 26-án megalakult a Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesületé. A kezdeményezés a könyvtárosok részéről történt, akik egyesület-szervező tevékenységük során a »velük rokon hivatású és törekvésű levéltárosokat« bevonták a közös munkába.

31 Az egyesület célja 30 Csánki Dezső: Beköszöntő. Levéltári Közlemények 1923. 4—5. 1. 31 A Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesületének évkönyve I. 1935— 1937. 36. 1,.