Levéltári Közlemények, 25. (1954)

Levéltári Közlemények, 25. (1954) - FORRÁSKÖZLÉS - Gábor Sándorné: A burzsoá-szociáldemokrata Károlyi-kormány a dolgozó nép forradalmi harca ellen : dokumentumok a magyar munkásmozgalom történetéből, 1918 október 31-november 20. / 222–233. o.

FORRÁSKÖZLÉS A BURZSOÄ-SZOCIÄLDEMOKRATA KÁROLYI-KORMÁNY A DOLGOZÓ NÉP FORRADALMI HARCA ELLEN Dokumentumok a magyar munkásmozgalom történetéből 1918 október 31—november 20. A kapitalizmus imperialista szakaszának ellentmondásai kirobbantották az első világháborút. Az első imperialista világháború kiélezte az alapvető ellentéteket, ami megteremtette a proletariátus által vezetett forradalmak objektív feltételeit. A központi hatalmak országaiban, így Magyarországon is, különösen nagy volt a gazdasági kimerülés, súlyos a háborús vérveszteség, és ez politikai, gazdasági válsághoz, az egész társadalmi rendszer válságahoz vezetett. Á tőke és a munka közötti ellentmondás kiéleződésének számtalan " jele mutatkozott Magyarországon. Az orosz bolsevikok agitációjára megindult frontbarátkozások eredményeként az egyszerű magyar katonák egy része már nem a szemközti lövészárok munkásaiban, parasztjaiban látta ellenségeit. Ezt a felismerést a katonák, tettel bizonyították: tömegesen elhagyták csapataikat s ezzel a maguk részéről befejezték a háborút. Ahogy Lenin mondta, a katonák lábukkal szavaztak a háború ellen. A hátország militarizált üzemeiben; dolgozó munkások szabotálták a haditermelést és sztrájkokkal tiltakoztak a fokozott kizsákmányolás ellen.. A. szegényparasztság mind fenyegetőbben lépett fel a rekviráló hatóságokkal szemben. Az asszonyok tüntetéseken' követelték, hogy a jegyzők és a szolgabírák fizessék ki az elsikkasztott hadisegélyeket. S a forrongásnak ezeket ameg- . nyílvánulásait az uralkodó osztályok- növekvő terrorja sem tudta már elfojtani. A dolgozók elégedetlensége, elkeseredése fokozódott, de fellépésük még nem volt egységes, s így nem érhettek el nagyobb eredményeket. A Nagy Októberi .Szocialista Forradalom győzelme nyomán a forradalmi tömegek mindinkább megértették, hogy. csak közös harc oldhatja meg á kizsákmányoltak legégetőbb kérdéseit. „... Az Októberi Forradalom győzelme gyökeres fordulatot jelent... a világproletariátus szabadságmozgalmában, gyökeres fordulatot az egész világ kizsákmányolt tömegeinek harcmódjában és szervezeti formáiban, életmódjában... '••-i.V. Az Októberi Forradalom magasabb fokra emelte az egész világ elnyomott osztályainak erejét és súlyát, bátorságát és harckészségét, s arra kényszerítette az uralkodó osztályokat, hogy velük mint új, komoly tényezővel számoljanak".* 1917 novemberétől a magyar munkások, a szegényparasztok, a katonák mind nagyobb tömegei forradalmi megmozdulásaikkal hozták az . uralkodó osztályok tudomására békeakaratukat, mélységes együttérzésüket • * Sztálin:. Az Októberi Forradalom, nemzetközi jellege. (Művei 10. 257. • és 264. old.. Szikra. 1952.)