Levéltári Közlemények, 25. (1954)
Levéltári Közlemények, 25. (1954) - Wellmann Imre: A Rákóczi-szabadságharcra vonatkozó iratok a Budapesti 1. sz. Állami Levéltárban / 211–221. o.
A Rákóczi-szabadságharcra vonatkozó iratok a Budapesti 1. sz. Állami Levéltárban - 219 Laczházi Nagy Péter kuruc kapitány jász vitézei már foglyul ejtettek két fegyveres marhaőrzőt; hosszas levélváltás indult, Károlyi Sándor s a budai parancsnok közbejöttével, a két polgár kiadatásáért, a Nagy Péter szolgája által elvitt lovak ellenében. 35 Ügy látszik, maga Pfeffershoveri sem nagyon bízott benne, hogy a város ellenállhat a kurucok újabb támadásának, mert a pesti huszárokat a.budai oldalra vonta — a pestis ürügyével, holott éppen Budán voltak megbetegedések, míg Pest. -egyelőre egészséges maradt. A pesti tanács is tisztában volt vele, hogy helyőrség nélkül nem sok értelme van az ellenállásnak, kivált, hogy maga a fejedelem táboroz seregével a Duna—Tisza közén. Kapóra jött ez a helyzet egy Lovas Mihály nevű prédikátornak: felajánlotta a szorongatott, habozó, ingadozó tanácsnak, hogy egy kis »discretióért« Károlyi Sándortól kuruc oltalomlevelet jár ki a város számára-. 36 . * így indult meg az a diplomáciai ügyeskedés, mely csaknem 7 évi szorongattatás után a szabadságharc további idejére védett, majdnem semleges helyzetét biztosított Pest városának. Azt a német tanács perszenem merte megcselekedni, hogy a budai várparancsnok háta mögött kössön alkut a kurucokkal; de ilyen szándékát annál inkább megmondhatta neki nyíltan, mert hisz a császáriak a város katonai védelméről nem gondoskodtak. Pfef fershovennek persze igen kellemetlen lett volna, ha Pest. á császári helyőrség tőszomszédságában, Rákóczi oltalma alá helyezi magát;, hangsúlyozta: kára lenne belőle a városnak is, ha már addig' ellenállt a kurucoknak. Arra intette a tanácsot: csak forma szerint menjen bele az alkudozásba, de á döntést húzza ki két hétig,,, s addig majd az újonnan kinevezett császári főgenerális: gr. Páiffy János megindul offenzíva jávai. A tanács, bízva abban, hogy a városnak már a tárgyalások alatt sem lesz bántódása,«egyelőre valóban nem adott. végleges választ a prédikátornak:, inkább azt tudakolta: mivel hálálja meg Károlyinak jóindulatát, pénze nem lévén a városnak, csupán bora. A válasz meglepő volt: Károlyinak csak az a kívánsága, hogy marháját Pesten biztonságban eladhassa. Ugyanaz a kuruc generális tehát, aki félesztendővel később az 'alkudozások terére lépett s a szabadságharc ügyének fő árulójává lett, már ekkor is saját üzletét nézte elsősorban, nem törődve azzal, hogy ánnák sikere az ellenség jobb ellátását segíti élő. Maga Pfeffershöven is úgy fogta fel, hogy Károlyi óhaja nem ütközik a császár érdekébe,, s hajlandónak mutatkozott arra, hogy a Pest-Buda részére kuruc területen marhát vásárló mészárosoknak útlevelet adjon! Amikor azonban az. oltalomlevél szötvege tudomására jutott, annak záradékában a labanc érdekek sérelmét látta. 37 . - .' Károlyi közben járására ugyanis Rákóczi, nem szívesén bár , (mint maga Károlyi közölte a pestiekkel), július 17-én megadta a városnak a, • védőlevelet. Lényeges része így hangzott: »Mi Pest nemes szabad és kirá35 Int. a, a. 945, 944, 936, 943, 916, 960. . 3 « Uo. 968, 936. 37 Üo. 968, 1007, Miss. 627, 847. Ezekre az. érdekes adatokra Esze Taimás : bukkant rá elsőnek.; a kérdéssel kapcsolatban a Károlyi-család levéltárából is jelentős anyagot gyűjtött össze publikálásira. Rövid ismertelésünk, „mely egyébként sem lép fel Pest, annál "kevésbé Buda Rákóczinkori története, ül. kuruc kapcsolatai feldolgozásának igényével csak fel kívánja hívni a figyelmet erre az érdekes témára.. (Jellemző, hogy a tamácsülési .jegyzőkönyv egy szóval, sem emlékezik meg a dologról.)
