Levéltári Közlemények, 25. (1954)

Levéltári Közlemények, 25. (1954) - Wellmann Imre: A Rákóczi-szabadságharcra vonatkozó iratok a Budapesti 1. sz. Állami Levéltárban / 211–221. o.

220 Wel-lmarin Imre lyi városának lakossait vettük kegyelmes protectionk alá, megengedvén magok határában mindenféle marháiknak szabados pascualtatását, szántóföldeiknek, réttyefknek s szőlőhegyeiknek minden akadál nélkül való. míveltetését és azoknak a hasznoknak s gyümölcsöknek bétakarétását, úgy mindazonáltal, hogy a marháik között más idegen helységbélieknek és császár szolgálattyában valóknak marháj ok ne egyelíttessék, másként ezen protectionk sémit sem fogna használni. Tartozni fognak pedig eők is az haza szükségére illendőképpen succurrálni. Parancsollyuk azért akármely commandérozó generálisinknak s egyébb tiszteinknek és azok alatt. lévő minden nemzetbéli hadainknak«, hogy Pest lakosait határuk művelésében, marhájuk legeltetésében, termésük betakarításában »semminemű szín és praetextus alatt invadálnyi. háborítani és megkárosítani ne merészeliyék-«. Mindebből nyilvánvaló, hogy Rákóczi vagy nem tudott Károlyinak a háttérben rejlő üzleti szándékáról, vagy jobb meggyőződése ellen adott arra lehetőséget. Károlyi viszont, értesülve Pfeffershoven aggodalmairól, hogy a jó üzlet kútba ne essék, sietett a budai parancsnokot Pest tanácsán keresztül megnyugtatni, hogy Rákóczi nem hűségesküt kíván a várostól, hanem fejedelmi kegyet gyakorol vele szemben, Pest tanácsa, a budai parancsnok felé, ezt még megtoldta azzal, hogy nem lesz ebből a város hűségének ingadozása sem."

8 . Maga. Rákóczi, Vay Ádámnak Szolnokról, 1710. július 26-án írt levelében, így regisztrálta a dolgot: »Pest várossá is meghódulván, profectiómat acceptálta.« Sikernek könyvelte el tehát, nem magánérdekből vagy üzleti szempontból, mint Károlyi, hanem a szabadságharc ügye, a hadsereg ellátására hasznos kapcsolatok szemszögéből. Van is rá adat, augusztus elejéről, ..hogy kuruc részre posztót hozatnak Pest városából.

39 A labancnak, németnek híresztelt Pest tehát, „bár csak a felkelés utolsó szakaszában, a maga módján kivette részét a szabadságharc támogatásából. A kurucbarát periódus azonban, melyből a pestiek megtanulhatták: mennyivel jobb s félvirágoztatóbb a kuruccal jó viszonyban, mintsem hadilábon élni, nem tartott sokáig. Az urak. árulásától, szegénység -elkedvetlenedésétől, pénzügyi bajoktól, pestis pusztításától megszaggatott szabadságküzdelem napja lassanként leáldozott: az őszön fogságba esett Vak Bottyán utóda: Balogh Ádám, elesett Szolnok vára, november^ ben Pálffy főgenerális bevonult Pestre hadaival. Egy év múlva, a kuruc oltalomlevél helyett, a királyi privilégiumok megerősítését kapta meg a város, 157 frt. taksa lefizetése ellenében.

40 Az új kiváltságlevél megváltozott. várost talált maga előtt. Már a felkelés'alatt nagyrészt a magyar elem rovására ment a lakosság megfogyatkozása; láttuk, épp a polgárjoggal nem bíró lakosság apadt meg leginkább, melyben légerősebben volt képviselve a magyarság. A kurucnak állt magyarok helyébe nagyrészt szerbek költöztek, házuk idegennek jutott, földjüket idegeneknek osztották. A kurucbarátság rövid fellendülési korszaka sem a város boldogulását, sem a magyarság szerepét nem billenthette helyére. Annál erősebben mutatkozott meg a magyarok kiszorítására, távoltartására irányuló tendencia, a szabadságharc bukásával, a labanc reakció felülkerekedésével. 3

* Int. á. a. 847,* 967, 968. 39 Archívum Rákóczianum III. 289, Történelmi tár, 1883. 394. 40 Pest lt.-a, Dajstrornozatlan iratok, 1711. szept.