Levéltári Közlemények, 25. (1954)

Levéltári Közlemények, 25. (1954) - Varga Endre: A Rákóczi szabadságharc történeti forrásai a bírósági levéltárak anyagában / 170–193. o.

A Rákóczi-szabadságharc történeti forrásai a Bírósági Levéltárak anyagában 191 különféle perei, anyagi stb. ügyei szolgáltatják. Ezek nemcsak külső életkörülményeire nézve szolgálhatnak adalékul, hanem egész tömegükben feltárva s gondosan kiértékelve Rákóczi személyiségének alakulásába is betekintést engednek. Rákóczi alakja, színes, nagyszerű egyénisége, melynek fokozottabb vizsgálatára éppen a közelmúltban hívta fel Tarlé akadémikus, a világhírű szovjet tudós, a Rákóczi-kutatók figyelmét,

61 a tekintélyes mennyiségű s még teljesen felhasználatlan anyagból bizonyára még közelebbről lesz megismerhető. Pereink a kutatóknak új adatokat, új szempontokat és új problémákat szolgáltathatnak. Nincs terünk, hogy a Rákóczira vonatkozó nagyszámú bírósági iratot egészében ismertessük, csak egyes szemelvényeket adhatunk az anyagból. A bécsi évekre érdekesen utal annak a fassionalis levélnek a szövege, amelyben a Rákóczi-testvérek 1693-ban Megyery Gábornak, házuk hűséges udvari emberének, aki nekik ifjúságukban, bécsi elhagyatotts águkban vigaszuk és támaszuk volt, 6000 forint, pénzben vagy ingatlanban kiadandó jutalmat kötnek le. A szöveg szokott barokk szóvirágain átüt az őszinte érzés melege.

62 Anyagunk egyik legjelentősebb darabja a Klobusiczky Ferenc ellen 1694-ben indított, már idézett per, amely összefoglaló képét adja Rákóczi anyagi helyzetének abban az időben, mikor Magyarországra visszatérve, birtokai kezelését átvette.

63 Életének e korszakára vonatkozó anyagunkból kiemeljük még a nővérével (Aspremontné Júlia Borbálával) hosszú esztendőkön át szinte megszakítás nélkül folyt pereskedés 1693—1699. évi iratait.

64 A viszály eredete Kollonich kardinálisra vezethető vissza, aki a házassága révén nagykorúvá lett Rákóczi Júlia számára nem engedélyezte — Rákóczi Ferenc nagykorúságáig.— a megillető leánynegyed kiadását. Ugyanezekből az évekből Rákóczinak igen nagy számú más peres ügye is maradt fenn, melyekben hol mint felperes, hol mint alperes kerül szembe a legkülönbözőbb ellenfelekkel: Szatmár megyével, feudális nagyurakkal (mint Vay Ádám özvegye, gr. Szentiványi László, Barkóczi Katalin, Bánffy György, Keglevich Ádám stb.), köznemesekkel (mint Barlok István, a Zeleméryek, Bárczay János, Keczer Zsuzsanna stb.), a váradi püspökkel, nagyszombati klarisszákkal, Kayser munkácsi várparancsnok özvegyével stb. A perek, jogviták tárgya legnagyobbrészt különféle birtok- (osztályos, zálog, ellentmondási stb.) ügyekkel kapcsolatos, de vannak erdőhasználat, kocsma- és mészárszékjog, adósság stb. körül forgó pereink is.

65 Ez az anyag, ugyanúgy, mint a korszakból fennmaradt egyéb irataink, amelyekben Rákóczi birtokot enged át, jószágkormányzóját elcsapja, udvarbíráját az elszámolástól felmenti, jogügyigazgatóját jutalmazza, adósságot vesz fel

66 stb., tömege miatt itt nem is61 A Magyar Történészkongresszuson elhangzott előadásában. Ld. Szabad Nép 1953. jún. 7. sz. 62 Országbírói ítélőmesteri 11., Protocolla, II. k. 52. 1. Rákóczi bécsi helyzetére ld. még Act. Soll. 213. 63 Proc. Prot. Jud. Cur. 174. V. ö. Inqu. Jurát. 1401. 64 Proc. Prot. Jud. Cur. 622, 848, 885; Proc. Deleg. 2; Act. Soll. 367, 1335, 1618; Inqu. Jurát. 153, 2248. 3869; Mand. Jud. 1696. 16, 1698. 84, 1699. 2. stb. 65 Proc. Octav. 54; Proc. Prot. Off. Palát. 191. 345; u. a. Jud. Cur. 195. 477, 520, 574, 575; Act. Soll. 390, 509, 1635; Inqu. Jurát. 2302; Mand. Jud. 1694. 91; 1695. 27, 45, 99, 100, 103, 104, 122, 138; 1696. 34, 1697. 105; Személynöki lt. Arch. Auth.; Volusm. A. 53. 1. 86 Act. Soll. 110, 246, 247,. 1626, 1632, 2622; Orsz. bírói ítélőmesteri lt., Protocolla., II. k. 67. 1.