Levéltári Közlemények, 25. (1954)

Levéltári Közlemények, 25. (1954) - Esze Tamás: Acta Reviczkyana / 152–169. o.

162 Esze Tamás vegy Barkóczy Györgyné jobbágyának. »Éllete nem maradót volna meg semiképen, ha az feleségének sok szép reménkedése s raitunk való esede­zése nem használt volna neki, az is, hogy még miolta haloták, hogy el fog­tuk, minden falu reménkedet érte, hogy sok jót tészen az szegénységgel.« 27 A hegyaljai felkelést Thököly nevében, bizonyára az-* ő biztatására indították meg a szegénylegények, s az a reménység éltette őket, hogy vállalkozásukból a nemzet szabadságharca fog kibontakozni a nemesség csatlakozásával. A nemesek azonban nagyobb részükben vonakodással, sőt ellenségesen tekintettek Tokaji Ferenc kezdeményezésére, pedig a fel­kelők szép szóval és kényszerítéssel mindent elkövettek megnyerésükre. A felkelés kudarca fellobbantotta a nemesség és a jobbágyság osztály­harcát. Ennek jelei már a Hegyalján megmutatkoztak, de a nép haragja az urak ellen teljesen és kérlelhetetlenül csak az 1698 nyarán jelentkező ugocsai kuruc mozgalomban lett nyilvánvaló. Erről a földesurak ellen irányuló kuruc támadásról semmit sem tud történetírásunk. Kutatásunk sem járt számottevő eredménnyel, míg a Reviczky-diáriumok dolgának vizsgálata során, Reviczky életrajzi adatait keresve, jelentéseiből ki nem bontakoztak törtenetének körvonalai. Csak azokban a levelekben találtunk rá néhány utaló .adatot, amelyeket br. Károlyi Sándor szatmári főispánnak írtak 1698. szeptember 24. és októ­ber 11. között anyósa, özvegy Barkóczy Györgyné Koháry Judit és fele­sége, Barkóczy Krisztina. »Ugocsában és Beregben nagy bújdoklással lak­nak a nemesek«, mert »az erdei vitézek« a nemeseket üldözik, kivált a porciószedőket, — mondanivalójuknak ez a lényege. 2S Reviczky 1698. július 6-án kelt jelentéséből kiderül, hogy a kurucok első támadása július 2-án, illetve 4-én történt. Lefolyását így mondja el: »Nocte in diem 4tam Julii curescente praedones montani (de quibus nuper Inclyti Camerae scripsi) centum circiter pedites vexillatim ince­dentes Oppidum Nagy Szőlős, signanter domos baronum et praeterea ffieura hospitium, Domum Tricesimalem expilarunt, aliis et inter caeteros mihi quoque denuo damna non contemnenda intulerunt. Idem fecerunt cum Possessionibus Karacsi alva, Uyhely, Maty falva, quas similiter nocte in 2dam Jujii diescente expilarunt. Verum est, quod praeter arma, pa­nem, laridum,. penulos et vinum aliud nbn acceperint. Dominum Baro­nem Wolffgangum Prény et Dominum Joannem Uyheli in persona coepe­runt, sed armis ablatis liberos eos dimiserunt. Cum autem praefati prae­dones actu in montibus Ugocsam a Maramaros dirimentibus delitescerent (ob quorum metum ne unus quidem dominorum vei nobilium audet in sua domo residere), qui exiguus dictum proventus obvenit, illum meus , seriba et vices gerens difficillime potest conservare.« Szeptember 24-én kelt levelében a kurucok újabb támadásáról ad hírt:>Siquidem actu die 22da 7bris praedones cum 3 vei 4 vexillis in Comitatibus Beregh et Ugocsa grassantes possessiones Fancsika et Szőlős Vég Ardó expilassent et praterea ubique in Comitatu Ugocsiensi passim grassarentur, ita, ut ne unus dominorum vei nobilium noctu in sua domo audeat dormire, ego intuitu praeteriti anni captivitatis et damnorum per nefarios homines 27 Uo. 28 Koháry Judit • levelei: 1698. szeptember 24. és 28., Barkóczy Krisztináé: 1698. szeptember 24., október 3., 5. és 1.1. 1699. június 9. (Károlyi-nemzetség levél­tára: Missiles és Lad. 6: no 228., 230., 231. és 235.)

Next

/
Thumbnails
Contents