Levéltári Közlemények, 25. (1954)

Levéltári Közlemények, 25. (1954) - Esze Tamás: Acta Reviczkyana / 152–169. o.

156 Esze Tamás milyen időhatárok között keletkeztek a gyűjteményben lévő levelek. A legkorábbi dunántúli levél keltezése 1704. január 6.. a legkésőbbié 1704. március 15., tehát ezek a levelek az első dunántúli kuruc hadjárat idejéből valók. A Sennyeybez írt első Rákóczi-levél dátuma 1703. augusztus 20., a legkésőbbié 1704. február 9. A tiszántúli levelezésben az utolsó keltetés: 1704. június 10. Ha ezeket a dátumokat összevetjük a Szatmár megvételére irányuló kuruc hadműveletek történetével, feleletet kapunk tanulmányunk első kérdésére: a levelek eredetére. A Szatmár körüli hadműveleteket 1703. augusztus 15-től 1703. októ.ber 8-ig maga Rákóczi irányította.

11 Szeptember 28-án elfoglalta a várost, október 4-én a vár elfoglalását is megkísérelte, de az ostromot a németek visszaverték. Szeptember 29-én Sennyey István tábornokot bízta meg a vár zárlatával, maga október 8-án elindult Tokaj alá. Az ostrom kudarca meggyőzte arról, hogy ágyúk- nélkül, vár vételben gyakorlatlan katonaságával Szatmárt egyhamar nem foglalhatja el, ezért megelégedett elszigetelésével. A Sennyey parancsnoksága alatt Szatmárnál maradó katonaság számára erős táborhelyet készíttetett távozása előtt. »A Szamos egyik kanyarulatában — írja — oly félszigetet találtam, melynek partjai igen •meredekek voltak, s nyílása oly szűk, hogy átmérője alig volt száz lépés. Ézt a térséget megerősítettem egy árokkal és cölöpös mellvéddel, a kapuőrség számára pedig különálló középsáncot csináltattam. A tábor másik felén tutaj hidat verettem a Szamoson. A hídfő védelmére pedig zárt sáncot emeltettem. Ügy, hogy a hely biztonsága e jelentéktelen védőművek folytán majdnem felért a szatmári vár erejével.*« Sennyey táborát ebben az erődítményben 1704. február 12-én szörnyű vereség érte: a szatmári német őrség megrohanta és szétszórta.

12 Á kuruc vitézek azzal vádolták generálisukat, hogy összejátszott a németekkel és a várban lévő labanc urakkal; a támadásról előre tudott, mégsem tett semmit a veszedelem elhárítására, s mintegy az ellenség kezére játszotta a tábort. Ezért a fejedelem Sennyeyt tarkányi várában vizsgálati fogságra vetette, s helyébe Buday István tábornokot rendelte. 1704. június 21-én Buday táborát verte szét az ellenség. E kitörése alkalmával a szatmári német őrség Károlyi Sándor szatmári főispán, ekkor már kuruc generális, várát Károlyt is elfoglalta.

13 A Szatmár alatt táborozó kuruc parancsnokok levelezése e két veszedelem alkalmával jutott az ellenség kezére. Nincs egyetlen Sennyey levél a gyűjteményben, amely február 12. után kelt volna, s Buday levelei mind" a június 21-i vereséget megelőző időből valók. Károlyi Sándor levelezését is június 21-én hurcolták el a németek. Van egy iratunk, amely bizonyítja, hogy a vár elfoglalásakor károsodás érte a generális könyvtárát és levéltárát. Ránk maradtak egy vizsgálat 11 JE hadműveletek történetét 1. II. Rákóczi Ferenc tiszántúli hadjárata, című könyvemben. (Bp., 1951. A Történettudomány Kérdései, 12.) 12 A szatmári kuruc ostrpmzár első katasztrófájára nézve nagyterjedelmű, igen értékes forrás a Sennyey István ellen indított hadbírósági eljárás iratanyaga, különösen az 1704. április 3-án lezárt tanúkihallgatási jegyzőkönyv. (II. Rákóczi Ferenc •szabadságharcának levéltárában, Országos Levéltár.) — Másik oldalról az eseményt Reviczky Imire Diarium Prvrnurn-a világítja meg. 13 Buday István hadának vereségéről Károlyi Sándor is megemlékezik a Magam életének s azalatt történt állapotoknak emlékezetes -folyási című önéletírásában. {Szalay László adta ki 18.65-ben a Magyar Történelmi Emlékek között. L. az •első iotet 95—96. lapján.) — V. ö. Reviczky leírásával.