Levéltári Közlemények, 25. (1954)

Levéltári Közlemények, 25. (1954) - Esze Tamás: Acta Reviczkyana / 152–169. o.

Acta Reviczkyana 257 keltezetlen kérdőpontjai,, az első kérdés így hangzik: »Tudgya-é a' tanú, hogy az németek által Károlyból el vitt portékákban, könyvekben, levelekben kik részesültek az magyarok közül, akár pénzen megh vévén, akár peniglen vettek a' németektől, megh ajándékozván, akár magok által el vitetődvén? Ha tud vagy látót, mondgya elő: kinél mit és micsodás portékákot?«

14 Az említett dunántúli levelek mind Károlyi első dunántúli hadjáratából valók.

15 1704. január 10-én kelt át Somorjánál a Dunán, s néhány hét alatt övé volt a Dunántúl. A nagy siker siralmas kudarcba fulladt. Károlyinak sejtelme sem volt a jó hadvezetésről, prédáló tiszántúli katonasága elidegenítette a kurucságtól Dunántúl népét. Heister elől szinte harc nélkül vonult vissza, s március 29-én Dunaföldvárnál átkelvén a folyón, magára hagyta a Dunántúlt. A gyűjteményben lévő levelek azt bizonyítják, hogy levelezésének egy részét megmentette ekkor, s e levelei, június 21-én jutottak a károlyi zsákmánnyal a szatmári németek birtokába. Az így összesodródó s a leveleskönyvben mostmár véglegesen egybeszerkesztett iratanyag megbecsülhetetlen értékű forrása a szabadságharc történetének 1703 júliusától 1704 júniusáig. Az első időkből nagyon kevés irat maradt reánk. A fejedelem első. meglévő leveleskönyve a tokaji táboron 1703. október 18-án kezdődik, de ettől az időtől sem teljes gyűjteménye Rákóczi rendeleteinek. Bizalmas levelezését nem tartalmazza, hiába is keresnénk benne hadműveleteket irányító, csapatmozdulatokat elrendelő parancsokat, ezeket egy másik protocollumba irattá, illetveírta be. Nem maradt fenn az első hónapokból a fejedelemhez intézett folyamodványok iktatókönyve sem. Terjedelmére abból következtethetünk, hogy az első ismert instancia iktatószáma 1117. Hiányzik a kiadott oltalomlevelek jegyzéke is. Rákóczi diplomáciai leveleskönyvének is csak egy kicsinyke töredéke került elő. Feltűnően kevés maradt meg a hozzá intézett levelekből és jelentésekből is. Nem tudjuk megmagyarázni, hogy a június 16-tól október 16-ig terjedő első hadjárat iratanyaga miért ily szegényes, s még azután is 1705 nyaráig miért hiányos a szabadságharc levéltára. Arra kell gondolnunk, hogy valahol az 1703—1705. evek anyagát nagyméretű károsodás érte. A kutatás igen nehéz helyzetben lenne, ha nem maradtak volna ránk a szatmári leveleskönyvek. Megőrizték Rákóczi rendeleteit a tiszántúli föld generálisaihoz s azoknak a leveleknek jelentős részét is, amelyeket Sennyey és Buday a tiszai és az erdélyi hadszíntéren harcoló csapatoktól kaptak, olykor melléklettel, az ezereskapitányok levelezésének egy-egy érdekes darabjával. A tiszántúli levélcsoport is egészen rendkívüli értékű, egyedülálló forrása a szabadságharc kezdeti történetének, de a dunántúli levelek értéke talán még nagyobb. Aki ismeri a dunántúli levéltárak Rákóczi-kori anyagának siralmas szegénységét, az tudja csak fontosságához méltóan értékelni a szatmári gyűjteményben lévő dunántúli kuruc leveleket. Az^nyag fontosságát emeli az, hogy nem csupán hadieseményekről szól, hanem elénk villantja a' kurucok dunántúli gazdasági berendezkedésének körvonalait 14 A Károlyi-nemzetség levéltárában: Kuruckori iratok. Irregestrata. — Károlyi önéletírásában levéltárának pusztulását különösen fájla/lja: „Leveles ládáimat felhasogatták, leveleimet a vár piaczán széltében hanták s szaggatták, kiben már másodszor notabilis nagy károkat vallottam." 15 A generális első dunántúli hadjáratának történetéről is beszámol önéletírásában. Tanulságos összevetni Rákóczi Emlékiratai-val.