Levéltári Közlemények, 25. (1954)

Levéltári Közlemények, 25. (1954) - Borsa Iván: A magyar levéltárügy helyzete a Horthy-korszakban és a felszabadulás után / 14–55. o.

A MAGYAR LEVÉLTARÜGY HELYZETE A HORTHY-KORSZAKBAN ÉS A FELSZABADULÁS UTÁN A szocialista gazdasági és társadalmi rendszer s az ahhoz vezető népi demokratikus út olyan perspektívákat nyit a levéltárügy előtt, amilyent azelőtt elképzelni sem lehetett. Polgári társadalomban az állami szervek, esetleg önkormányzatok és egyes nagyobb gazdasági vállalatok iratanyagának központosítása olyan cél, amely csak néhány államban valósult meg, s ahol meg is valósult a központosítás, természetesen a hatalmon lévő kizsákmányoló osztály érdekében történt. A Szovjetunióban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eredményeképpen ez a központosítás a legszélesebb alapokon a dolgozó tömegek érdekében jött létre. Az 1918. június 1-én kiadott lenini dekrétum megteremtette az Egységes Állami Levéltári Alapot. Az Egységes Állami Levéltári Alap magába foglalta valamennyi állami szerv iratanyagát, ideértve az állami tulajdonba került gyárak, üzemek, bankok, kereskedelmi vállalatok stb. anyagát is.

1 A Levéltári Alap irányítására Levéltárügyi Főigazgatóságot szerveztek. A levéltárügy központosítása hatalmas lépéssel viszi előbbre a fejlődést az anyag védelme és kezelése terén, s a központosítás teszi lehetővé a levéltárak anyagának a dolgozó tömegek érdekében történő tudományos és gyakorlati intézményes felhasználását.

2 A fordulat éve után a magyar levéltárügy is elindult a szocialista típusú levéltárügy megvalósítása felé. A jelen tanulmány célja, hogy felvázolja az eddig megtett utat, s hogy látható legyen, honnan indultunk el a fordulat éve után, rövid áttekintést ad a Horthy-korszak, valamint a felszabadulás utáni évek levéltárügyéről is. Felszabadulás előtt 1. Szervezet A második világháború a magyar levéltárakat egymástól teljesen elszigetelten, minden egységes központi szervezeti és szakmai irányítás nélkül találta. Az Országos Levéltár a vallás- és közoktatásügyi, a Honvéd Levéltár a honvédelmi, a vármegyei és városi levéltárak a belügyminisztérium főhatósága alá tartoztak anélkül, hogy bármiféle szerv gondoskodott volna e levéltárak működésének összehangolásáról. A Honvéd Levéltár — bár az Országos Levéltár épületében nyert elhelyezést — jellegéből kifolyólag teljesen külön életet élt, s csak a szállást adó Országos Levéltárral voltak gazdasági vonatkozású kapcsolatai. 1 V. ö. Csernov: A levéltárügy története és szervezete a Szovjetunióban. Moszkva, 1940. — Magyar fordítás: Budapest, 1952. 35. 1. 2 Mityájev: A levéltárügy elmélete és gyakorlata, Bevezetés.