Levéltári Közlemények, 25. (1954)

Levéltári Közlemények, 25. (1954) - Maksay Ferenc: A Rákóczi-szabadságharc levéltára / 94–129. o.

120 Maksay Ferenc A kommisszáriusi számadáskönyvek, ül. számadási följegyzések dátumszerű pontossággal számolnak be a felvett összegek hovafordításáról: az udvar konyhaszükségletei, konvenciók szerint járó fizetések, a hop^mester irányítása alatt folyt udvari építkezések meg iparosmunkák személyi és dologi kiadásainak fedezése. Külön kimutatások vannak élelmiszerek, borok, nyersanyagok hovafordításáról, kifizetett napszámokról, egyes alkalmakkor esett kiadásokról (fejedelemavatás Erdélyben, béketárgyalások Nagyszombatban). Leltárak maradtak konyhaeszközökről stb. Az udvari alkalmazottak konvencióit részint egy terjedelmes könyvbe vezették be, részint külön lapokra. Az utóbbiak alján "jelezték az egyes részletek kifizetését. Az előző iratcsoportból ismert kimutatások egy részét nem a fejedelem, hanem udvari marsallja vagy hopmestere írta alá. Az ilyenek s a pénzfelvételt rögzítő nyugták, ellennyugták ebben a sorozatban találhatók. Itt őriznek Szalontay kómmisszáriushoz intézett leveleket is. C) Körösi György főkomornyik iratai. Itt együtt találhatók Körösi elszámolásai, nyugtái, leltárai; a hozzá intézett levelek s az ő leveleinek fogalmazványai; végül Körösi gyűjtése (ül. sajátkezű másolatai) a szabadságharc idején kelt, igen különböző tárgyú iratokról. Az első csoport iratai —- javarészt kis füzetkékbe vagy külön lapokra, hevenyészve írott följegyzések — keverten vonatkoznak a fejedelem uradalmaira és Körösi saját, valamint egy-két vele kapcsolatban álló személy gazdálkodására: bevétel-kiadás, a vetnivalók, robot-beosztás, elszámolás borokról; nyugták (saját kölcsönügyletei is), elismervények, jobbágy-kezességlevelek, fejedelmi és más birtokok leltárai. A levelek jelentős része Rákóczi-birtokok gazdálkodására vonatkozik: levélváltás prefektusokkal, főhadbiztossal, gazdatisztek beszámolói és rájuk.adott válaszok. Máskor a fejedelem (több sajátkezű levelében) vagy helyette megbízottai adják rendelkezéseiket pénz eljuttatására, fegyverek, ruhadarabok, forgók készíttetésére vonatkozóan. Körösihez, mint a fejedelem bizalmas hívéhez, többen fordultak támogatásért, közbenjárásért: nemesek birtokadomány dolgában, egyháziak kérelmeikkel, jobbágyok panaszaikkal. Végül az utolsó csoportban naplószerű feljegyzések, katonai mustrák találhatók (köztük a palotás seregeké) és (másolatban) katonai instrukciók, vallásügyi iratok, idegenek levelei, kérvényei, elismervényei, Rákóczi Júlia iratai. A füzeteknek és lapoknak, melyekre Körösi az 1720-as évekig futó magángazdasági feljegyzéseit írta, hátsó oldalain gyakran Rákóczihoz intézett levelek, fejedelmi leiratok, számadások töredékei olvashatók. (A nála maradt udvari iratokat ugyanis makulatúra-papírnak használta fel.) V. 3. b-c) • Fiskális és Rákóczi-birtokok iratai 1694—1712 2 csomó A Rákóczi szinte kétmillió hold terjedelmű birtokaiból folyó jövédelmek— ezt idevonatkozó részletkutatások nélkül is valószínűnek kell tartani — a szabadságharc egyik legfontosabb anyagi bázisát jelentették.