Levéltári Közlemények, 25. (1954)

Levéltári Közlemények, 25. (1954) - Maksay Ferenc: A Rákóczi-szabadságharc levéltára / 94–129. o.

A Rákóczi-szabadságharc levéltára . 121 1703-tól kezdődően hozzájuk csatlakoztak a felszabaduló területek kincs­tári birtokai, nemkülönben a labanc-érzelmű uraktól vagy árulóktól el­kobzott földek. A kincstár uradalmait ugyanis Rákóczi — Szécsényben ka­pott felhatalmazása alapján — csak kis részükben adományozta el olya­noknak, akik kuruc pártállásuk miatt- valamelyik Habsburg-birtokkobzási akció során megkárosodtak; legnagyobb részük a szövetkezett rendek kincstári jövedelmeit gyarapította. Mindezeknek a birtokoknak igazga­tása az egyes uradalmi központokból (a prefektusok, ill. provizorok szék­helyéről) történt. A legfelsőbb irányítást Rákóczi tartotta kezében, ennek módszereit azonban nem ismerjük közelebbről. A családi birtokok ügyé­vel az udvartartás szervei (1707-től az Udvari Gazdasági Tanács), a fis­kálisokéval utóbb a Consilium Oeconomicum foglalkozott. (A legfonto­sabb Rákóczi-birtoktestek: Munkács, Szentmiklós, Sárospatak, Tokaj, Regéc, Szerencs,' Ónod, Borsi, Ecsed, Somlyó, Nagysáros, Makovica és Lednice. Felsőtiszavidéki birtokait 1703 decemberétől a máramarosi só­" kamara és az ottani harmincadok ügyeivel együtt a Ramocsaházy György vezetése alatt működő «»Tiszántúli prefektura« alá rendelte. A fiskális tartományok közül kiemelkedett az 1703 végén Esterházy Ferenctől el­foglalt galántai uradalom, azután a kővári, murányi, kisvárdai.) Az uradalmak ügyintézését a vezetőik számára kiadott instrukciók és a fejedelmi udvarból időről-időre írott utasító levelek szabták meg; a pre­fektusok szükség szerint további instrukciókat készítettek az alsóbbrendű tisztek számára. Nekik kellett a meglévő javak es befolyó jövedelmek számbavételéről gondoskodni, a gazdálkodást és a pénzügyek vitelét ellen­őrizni, a hasznokat gyarapítani, a tiszteket szerződtetni, az uradalmi igaz­ságszolgáltatást (az úriszéki bíráskodást) irányítani. A Rákóczi-uradalmak számadásait az Udvari Gazdasági Tanácsnál működő számvevőségnek és a kancelláriának küldöttek meg ellenőrzésre. Ezek nyomán keletkeztek az uradalmi ügyvitel írásos termékei: az instrukciók mellett vár-, majorság-, állat-, eszközleltárak,, szőlőösszeírá­sok, vetés-, termésjelentések, a dézsrnából befolyó, árendába adott és más jövedelmek jegyzékei, urbáriumok, számadások a számvevőségen rájuk tett megjegyzésekkel és a kifogásokra adott válaszokkal, valamint a mel­lékletekként megőrzött nyugtákkal, elismervényekkel, tanúsítványokkal, számlákkal, konvencióskönyvek, gazdatisztek reverzálisai (hűséges gaz­dálkodásra tesznek fogadalmat), szerződések (pl. bérbeadott bormérésekre, mészárszékekre), előterjesztések (a gazdálkodás megjavítására). A kisebb jövedelemtételek hovafordításáról a prefektus kiutalásai intézkedtek, a nagyobbakról a Consilium, a fejedelem vagy az általa felhatalmazott hadikommisszárius. Az uradalmi leveleskönyvek a fejedelemnek vagy a nevében, intéz­kedő udvari tisztnek az egyes uradalmakhoz küldött leveleit tartalmaz­zák, átírásban vagy kivonatosan: birtokádományokról, adómentesítésről, faluknak adott kiváltságokról és a gazdálkodás mindennapos feladatairól. Többet közülük az Urbaria et Conscriptiones c. gyűjteményben őriznek. . . A huszti leveleskönyv kiadása: Arch. Rák. I. sor. II. köt. 605—651. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents