Levéltári Közlemények, 25. (1954)

Levéltári Közlemények, 25. (1954) - Maksay Ferenc: A Rákóczi-szabadságharc levéltára / 94–129. o.

A Rákóczi-szabadságharc -levéltára 119 kuruc seregek elől várfalak mögé menekült nemesek egy reverzálisát), ostromokról és más katonai eseményekről hírt adó leírásokat, a közvéleményt tájékoztató »Mercurius Veridicus«-nák egy, a trencséni csatáról szóló kéziratos számát, valamint Rákóczi több buzdító beszédének másodpéldányát. A főpostamester instrukcióját kiadta a Postaközlöny: 1869. 28., 29. sz. У» 3. a) A fejedelmi udvartartás iratai 1703—1711 (—1728) ... 2 csomó Rákóczi Ferenc a szabadságharc kezdetétől fogva fontosnak tartotta, hogy olyan udvart tartson maga körül, amely családja hagyományaihoz és uralkodói rangjához méltó s amely miatt, mint a szabadságáért küzdő magyar nemzet vezérének, a szövetséges külföldi monarchák követei előtt sem kell szégyenkeznie. A végleges megszervezés 1705 tavaszán, Egerben történt. Az udvar nagyszámú '•— elsősorban katonai és gazdasági — személyzetnek adott helyet, melyet Vay Ádám udvari főmarsall és Ottlyk György hopmester (1707-től az Udvari Gazdasági Tanács alelnöke és vezetője s mint ilyen, a Rákóczi-uradalmak gazdálkodásának központi kézbentartója) irányított. (Itt is Rákóczi leghűségesebb támaszaié : a közép- és részben a kisebb nemességé volt a vezetés.) Az udvartartásnak az országos gazdálkodástól és a hadseregellátástól határozottan el nem váló számadási ügyeit Szalontai János, Viski János>, Fogarasi István és Kerczel Adalbert udvari kornrmsszáriüsok, ill. alkommisszáriusok vezették, a fejedelem személyes szükségleteinek gondozása jelentős részben Körösi György főkomornyik vállaira nehezedett. A) Fejedelmi kiutalások. Rákóczi az udvari kommisszáriüsokhoz intézett »-commissio^-iban személyesen utalta ki udvari személyzetének, gyakran szenátorainak járandóságait, ugyanígy intézkedett udvari seregei és rajtuk kívül számos más csapat pénzzel való ellátásáról (az összeget parancsnokok vagy hadikommisszáriusok kezébe utalta, akik zsoldfizetésre, rekrutázásra, lovak beszerzésére és más hadfelszerelési célokra fordították), így kapta meg fizetését a tisztek és a postai alkalmazottak egy része, az alkalmi szolgálatot teljesítők, így jutottak segélyhez a sebesültek, a fo- , lyamodó egyházak, a károsultak s így kapták meg árujuk ellenértékét az udvarnak dolgozó iparosok, szállító kereskedők vagy gazdák. Á kiutaláson — akárcsak a kancellária más kiadványain — egy vagy két ellenjegyző aláírása állott;, az összeg átvevői rendszerint ugyanazon a lapon nyugtatták a kommisszáriust, akinek irattárában az iratok hátlapját rendszerint megszámozták, még egyszer rávezetve a kiutalt összeget. Csak további részletes kutatás derítheti ki, milyen kapcsolat volt egyfelől az udvari kommisszáriátus, másfelől a Gazdasági Tanács és a katonai kommisszáriusi szervezet között. Az állandó fizetések (Szenátus, hadsereg) kifizetésében ugyanis az utóbbi két szerv döntő szerepet játszott. B) Udvari kommisszáriusi számadások és más udvartartási iratok.