Levéltári Közlemények, 25. (1954)

Levéltári Közlemények, 25. (1954) - Maksay Ferenc: A Rákóczi-szabadságharc levéltára / 94–129. o.

108 Maksay Ferenc lium Oeconornicum irányította a kincstári kezelésben álló vagy az egyháztól időlegesen bérelt dézsmák adminisztrációját is. A fém.-, só- és kénbányászat, salétromtermelés, lőpormalmok működése s a bányatermékek forgalma (főleg a városok és magánosok által gyártott hadieszközökért és katonai ruhadarabokért cserélték el ezeket) ugyancsak a Tanács ellenőrzése alatt állott, nem különben a pénzverés és pénzbeváltás szabályozása, vagy a hamispénzverők leleplezése és ártalmatlanná tétele. Innen szervezték a harmincadhivatalokat, itt határozták meg a harmincad- és belső vámszedés módozatait, bírálták el a jogtalanul szedett harmincadok, áruelkobzások elleni panaszokat, adtak szállítási •engedélyeket. A Consilium Oeconornicum a gazdasági élet minden ágazatában gyakorolta az ellenőrzés jogát, biztosok kiküldésével, a bekért számadások •ellenőrzésével. Előterjesztéseket tett tisztviselők kinevezésére és '•— rendszerint fejedelmi parancsra — gondoskodott a befolyó jövedelmek hovafordításáról: elsősorban a hadseregellátás, várfölszerelés, hadianyaggyártás céljaira, alkalmazottak kifizetésére. Az ónodi országgyűlés a Gazdasági Tanács feladatává tette a hadigondozás irányítását is. Irodalom: Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle 1897. 115—123, Történelmi Tár 1881. 371—7. (1705-i és 1710-i utasítások.) II. 5. A fejedelem magyarországi Táblájának iratai 1708—1709 1 palliumban A függetlenségéért küzdő országnak be kellett rendeznie a maga igazságszolgáltatási szervezetét is. Az ónodi országgyűlés intézkedett először arra vonatkozóan, hogy a megyei törvényszékek fölött felsőbíróság is működjék. Ennek a »Táblá«-nak bírói kara a rendelkezés szerint a megyék 24 delegáltjából állott s működését megszakításokkal, időszakonként másmás városban (Eperjesen és Korponán) folytatta volna. Fellebbezési fórumaként a Szenátust jelölték meg. A valóságban csak 1708 elején került sor megalakulására, Korpona székhellyel. Kancellistái közül kettőt a szenátusi, kettőt a helytartói kancellária bocsátott átmenetileg rendelkezésre. Ebben,a, sorozatban csupán néhány iratot őriznek (pontokba foglalt rendelkezéseket a Tábla szervezetéről, hozzá intézett kérvényt hatalmaskodási ügyben, kiadvány másolatát). Az intézmény működésére vonatkozó további iratokat a fejedelmi és helytartói kancellária fogalmazványai és a hozzájuk érkezett beadványok közt kell keresni. (Parancslevelek peres ügyekben a Táblához, utasítások; a Tábla válasziratai. Az egyetlen ismert táblai per a Galambos-család levéltárából került elő.) A Táblán tárgyalt perek túlnyomó része birtokjogi vonatkozású: főként örökösödési, osztozási, birtokfoglalási és más hatalmaskodási ügyek.