Levéltári Közlemények, 25. (1954)

Levéltári Közlemények, 25. (1954) - Maksay Ferenc: A Rákóczi-szabadságharc levéltára / 94–129. o.

A Rákóczi-szabadságharc levéltára 109 II. 6. Bercsényi Miklós főgenerális kancelláriájának iratai 1703—1710 6 csomó a) Levelek; beadványok Bercsényihez. b) Kérvények Bercsényihez. c) Kérvények, beadványok fogalmazványai. d) Elintézések fogalmazványai. e) A fogalmazványok tisztázatai és másolataik. Bercsényi Miklós, a fejedelemnek már lengyelországi emigrációja óta

1 legközvetlenebb segítőtársa, első tábornagya (főgenerálisa) és a Szenátus elnöke, 1707-től Rákóczi helytartója, külön, több tagú kancelláriai szervezetet működtetett maga mellett. A helytartó-főgenerális, bár hatáskörét a fejedelemétől hivatalosan nem határolták el, annak szinte minden funkciójában helyettesként működhetett; gyakorlatilag az országterület egyik felében rendszerint önállóan intézkedett a fejédelem helyett. Legtöbbet mégis a hadseregellátás, hadvezetés, hadszervezet és az ország gazdálkodásának ügyei foglalkoztatták. 1705-ben ő irányította a hadsereg és hadellátás új megszervezésének nagy munkáját. Fontosabb politikai kérdések eldöntésének, birtokadományozásnak, a legmagasabb rangú tisztek kinevezéséhek jogát Rákóczi magának tartotta fenn, s — a szabadságharc legutolsó szakaszát leszámítva — a diplomáciai ügyeket is. Helyettese levelezés útján állandó kapcsolatban állt vele. Bercsényinek a cárral folytatott tárgyalásain kívül legfontosabb diplomáciai feladata a selmeci és nagyszombati fegyverszüneti és békeértekezleteken (1704, 1705—6) a fejedelem küldöttségének vezetése volt. Az erre vonatkozó levelezés egy része az itteni sorozatokbán található meg. Elszórtan más diplomáciai hírek és politikai helyzetjelentések is érkeztek hozzá. A hadműveletek egy részét, különösen a nyugati Felvidéken folyókat, Bercsényi irányította. Rendszeresen futottak be kancelláriájára hadihírek, jelentések a tábornokoktól, magasrangú tisztektől, megbízottak levelei az ellenséges seregek tevékenységéről. Innen adtak parancsot az egyes seregrészek hadmozdulataira vonatkozóan, innen továbbították a hadiesemények híreit« és itt adtak ki pátenseket némely megyék, területek hódoltatására. Számos intézkedés kelt Bercsényi kancelláriáján a hadsereg szervezésére, katonaállításra, inszurrekcióra vonatkozóan (katonai rendtartás felől intézkedő, táborba hívó pátensek), a hadsereg ellátása (rendeletek hadikommisszáriusokhoz, kvártély előkészítése, muníció, ruha

T felszerelés előállítása, hadiadó kivetése, fizetés kiutalása) és katonai bíráskodás ügyében. Útleveleket és védelemleveleket állítottak ki; jelentéseket írtak a főgenerálishoz a várak felszereléséről, a muníció- és ruhautánpótlás helyzetéről, kiküldött biztosok számoltak be megbizatásuk eredményeiről, megyék intéztek kérdéseket a katonaállítás, -eltartás dolgában, kérték a hadiadó, a kvártély terhek enyhítését, hivatkozva a rossz termésre, az ellenség pusztítására és a kuruc seregek excesszusaira; katonák kérték elmaradt fizetésük kiutalását, sebesültek, rabságból sza-