Levéltári Közlemények, 25. (1954)

Levéltári Közlemények, 25. (1954) - Maksay Ferenc: A Rákóczi-szabadságharc levéltára / 94–129. o.

A Rákóczi-szabadságharc levélíára 107 ügyeinek intézését, a hasznok növelését, a fegyveres sereg ellátásáról való gondoskodást jelölte ki. Jelentéseit, véleményeit a fejedelemhez kellett fölterjesztenie; feladata volt a jövedelmek ellenőrzése, számontartása, Összeiratása, az országos gazdasági ügyvitel ellenőrzése is. 1707 júniusában, mikor az ország területének túlnyomó része a fölkelők kezén volt, a jobb megszervezés érdekében szükségesnek látszott-a. Tanács decentralizációja. Az ónodi gyűlés határozata értelmében a központ továbbra is Besztercebánya maradt, de Eperjesen »administratio Eperjesiensis Consilii Óeconornici-« elnevezéssel olyan szervet állítottak fel, amely az elnök közvetlen irányítása alatt, az anyahivatallal szinte egyenrangú társként működött, sőt az év folyamán a Consilium funkcióit hovatovább teljesen átvette. 1708-tól — bár beadványok egy ideig még Besztercebányára is érkeztek — a számvevőhivatalon kívül ténylegesen már csak 'Eperjesen volt ügyintézés. Az eperjesivel párhuzamosan szervezték a dunántúli (Cis-danubiana-nak nevezett, Szombathelyen és Sümegen székelő) adminisztrációt, amely 1707—1708 között működött. (1704-ből maradt nyoma a nagyszombati adminisztráció, valamint —más forrásokban — a Károlyi Sándor által szervezett kőszegi »dicasterium« fennállásának.) A fölkelők területének összeszűkülése után ismét változás következett. 1710 március közepétől gyakorlatilag a Rákóczi-uradalmak irányítására már korábban (1707) megalakított, Ottlyk György vezetése alatt álló Udvari Gazdasági Tanács (Suae serenitatis principális et ducalis Consilium Aulico-oeconomicum) vette át a Consilium Oeconomicum szerepkörét, anélkül, hogy az utóbbi intézményesen megszűnt volna. A korábbi szepesi kir. kamara archívumát a fölkelők változatlanul Kassán hagyták meg. Ránk maradt a (javarészt oklevélfelkutatási ügyekben) hozzá írt fejedelmi parancslevelek másolati könyve. A Tanács a felmerült ügyeket (a hozzá érkezett fejedelmi vagy fejedelmi helytartói leiratokat, a fölterjesztéseket, beszámolókat, számadásokat és kérvényeket) nyilvános ülésekén tárgyalta. Az ülések jegyzőkönyvei csak igen töredékesen maradtak ránk;'annál nagyobb számban a beérkezett iratok, valamint az ülési határozatok nyomán az előadók által készített kiadványfogalmazványok (jelentések a fejedelemhez és helytartójához, utasítások, parancsok az alárendelt gazdasági szervekhez stb.). A Gazdasági Tanács viselte gondját mindenekelőtt a fiskus birtokainak, ö készíttetett az egyes uradalmakban urbáriumokat, leltárakat, termésjelentéseket, ő ellenőrizte a jobbágyok pénz-, termény- és munkaszolgáltatásainak pontos behajtását, gondoskodott a kincstári haszonvételek (kocsma, mészárszék, malom, fakitermelés) helyes kiaknázásáról, a művelés megjavításáról, a szükséges beruházásokról, a beérkezett kérések, panaszok esetén szükséges kivizsgálásról. • •• De nemcsak a kincstár kezelésében álló földbirtokokat kellett szemmel tartania, hanem bizonyos mértékig magánosok tulajdonában álló földeket is. Egyrészt ugyanis hivatása volt éberen őrködni a fiskus birtokjogain másokkar szemben, végrehajtani a konfiskációkat, a kincstárra háramló birtokok átvételét, másrészt hozzá érkezett a kérelmek egy része a fiskális földből elnyerendő birtokadomány, birtokvisszaszerzés ügyében. A Gazdasági Tanács tett jelentést az ilyen »fölkért« birtokok jogi. helyzetéről s kivitelezte a fejedelmi, ill. a fejedelem megbízásából Bercsényi helytartó által tett bártokadományozásokat. Ugyancsak a Consí-