Levéltári Közlemények, 25. (1954)

Levéltári Közlemények, 25. (1954) - Maksay Ferenc: A Rákóczi-szabadságharc levéltára / 94–129. o.

104 Maksay Ferenc neti alkura, külföldre küldött követek megbízóleveleit és utasításait, a külföldi szövetségesekhez, követekhez írt leveleket, és ide futottak be a külföldről vagy a magyar és erdélyi országrészekről küldött diplomáciai és politikai helyzetjelentések. A kezdeményező és az ügyek kézbentartója azonban mindenkor maga a fejedelem volt, a jelentések az ő felhívására készültek. A beérkezett fölterjesztések és kiadásra került fogalmazványok jelentős része katonai vonatkozású. Tábornokok és más tisztek levélben számoltak be a fejedelemnek csatákról, ostromokról, hadmozdulatokról, a táborok életéről. Városok, birtokosok kértek és kaptak védelmet ellenségtől szorongatott helyzetükben; Rákóczi pedig a fölterjesztésekre válaszolva közölte a parancsnokokkal a hozzá befutott s őket érintő híreket; rendelkezéseit, instrukcióit a várkapitányokhoz, kapitulációs tárgyalások vezetőihez, mozgósította seregrészeit a fegyverszünetek lejártakor, adott ki védelem- és, útleveleket hadműveleti területen járó személyek részére. Nem kisebb a hadseregszervezésre és ruha-, élelemellátasra vonatkozó iratok száma, melyek különösen a katonai parancsnokokkal és hadikommisszáriusokkal folytatott iratváltások során keletkeztek. A csapattestek, várak és munícióik, tüzérszerszámok állapotáról, új erődök építéséről és régiek helyreállításáról, ruha- és élelemkészletekről kimutatások, jelentések, javaslatok érkeztek s rájuk válaszok mentek ki. A megyék a katonai adó, porció, katonatartás, inszurrekció kérdéseiben tettek föl kérdéseket és tömegesen kérték a terhek elengedését vagy enyhítését. (A választ a kancellária többnyire az »-őfelsége parancsára^ formulával adta meg.) A fejedelem adta ki a kinevezési okmányokat, a sereggyűjtő és szervező pátenseket, katonaállítási parancsokat, zsoldkiutalási végzéseket, a hadseregből szökött jobbágyok elleni intézkedéseket. Sok adat van katonai és politikai foglyokra, fogolycserére, a foglyok fölötti bíráskodásra. Az ország helyi igazgatásának és igazságszolgáltatásának legfőbb irányítása és ellenőrzése is a fejedelem udvarából történt. Ide küldöttek a megyék követeiket, ha fontos ügyekben döntést kívántak, ide fordultak panaszaikkal az őket ért sérelmek és károk ügyében, s innen mentek ki a parancsok szükség esetén megyei tisztújítások lebonyolítására, a lakóhelyükről elbúj dosottak számbavételére, a közbiztonság előmozdítására (csavargók, tolvajok elleni pátensek, intézkedések az áruszállítás biztonságának növelésére), a postaforgalom szabályozására, áriimitációk eszközlésére. Itt állították ki az ellenőrzésre, bírósági ügyekben vallatásra küldött kommisszáriusok utasításait s ide várták jelentéseiket; itt keltek a különböző bizottságok tagjainak, közigazgatási funkcionáriusoknak megbízólevelei, az idéző- és vallatóparancsok. Kezdetben Rákóczi szabályozta, ha szükséges volt, a helyi vallásgyakorlatot, a vitatott tulajdonjogú templomok használatát, később, a szécsényi konföderáció vallásügyi cikkelyének kivitelezése idején is többször kellett — mint legfelsőbb fórumnak —• döntenie. Neki tettek jelentést a törvénycikk alapján kiküldött vallásügyi biztosok is. A fejedelem maga is számontartotta a kincstári hasznokból, valamint fiskális és magánbirtokaiból befolyó jövedelmeket, és részben a kancellária útján gondoskodott hovafordításukról. Megkövetelte, hogy a kincstári birtokok jövedelmeiről és kiadásairól rendszeresen tájékoztassák. A kincstári jövedelemkezelés és a fiskális uradalmak adminisztrációjának