Levéltári Közlemények, 24. (1946)

Levéltári Közlemények, 24. (1946) - Borsa Iván: A középkori oklevelek regesztázása : Függelék: A Kölcsey család levéltárának középkori oklevelei / 47–70. o.

54 BORSA IVÁN közlésére a Magyar Tudományos Akadémia említett szabály* zata (Századok 1920. Melléklet) irányadó. Ha a személynév az apa és a fiú kapcsolatával van megadva, akkor a «fia» szót — amíg a mondatszerkezet engedi — együtt ragozzuk a fiú nevével és utána kettőspontot teszünk (pl. János fiát: Lászlót, István fiának: Benedeknek fiát: Miklóst). Ha több nemzedék felsorolása fordul elő és a mondatszerkezet többszöri ragozást nem tesz lehetővé, úgy a «fia» szavakat — kivéve az oklevélbe foglalt jogügyletben szereplő személy neve előtt lévőt — nem ragozzuk, s nem teszünk utána kettős* pontot (pl. János fia Mihály fia Kelemen fiát: Istvánt). Az oklevél szövegében előforduló dátumot eredeti for* májában magyar fordításban adjuk abban az esetben, ha az ünnepnek valamely jogügylet időpontjának meghatározásában szerepe van (pl. bírói nyolcadok), s utána zárójelben közöl= jük a* mai időmegjelölésünk szerinti megfelelő hónapot és napot, s ha az év eltér az oklevél keltének évétől, az évet is. Pl. Szent Jakab ünnepének nyolcadán (aug. 1.). Amennyiben egyszerű — nem különleges céllal valamelyik ünnephez kötött — időpontmegjelöléssel állunk szemben, azt feloldva a mai gya* korlatnak megfelelően közöljük. Pl. január i4=én. Ha azonban a feloldás többféle változatot is lehetővé tesz, akkor jegyzet* ben az eredeti keltezési formulát is meg kell adnunk. A kivonat szövege fölé kerül az oklevél sorszáma. Ezzel egy sorban közöljük az oklevél keltét mai alakban (pl. 1443 március 21.), majd közvetlenül utána a keltezés helyét, ha az oklevélben is ki van téve. A vulgáris formában írt helyneveket betűhíven közöljük, ha azonban a keltezés helye latin formában szerepel, úgy eredeti alakjában idézőjel között, vagy mai alak= jában közöljük, s utána latin eredetijét zárójelben tüntetjük fel. Pl. «Bude», vagy Visegrád (in alto castro). A kivonat szövege után új bekezdésként következik az oklevélben esetleg előforduló határjárás szó szerint való köz* lése, továbbá a kivonat szövegébe be nem illeszthető nevek és vulgáris szavak " felsorolása a fent megadott szempontok szerint. (Természetesen a határjárásban előforduló neveket ilyen esetben nem kell még egyszer felsorolni.) Ezt követik az oklevélen esetleg olvasható, az oklevél keletkezésével és kiadásával kapcsolatos kancelláriai jegyzetek teljes szövegük* ben annak feltüntetésével, hogy az egyes jegyzetek hol (pecsét alatt, hátlapon középen stb.) olvashatók. Ezután következik új bekezdésként az oklevél leírása. A leírásnak ki kell terjednie az oklevél anyagára; ha nem ép, jelenlegi állapotára; a pecsét elhelyezésére (függő, záró, hát*