Levéltári Közlemények, 24. (1946)

Levéltári Közlemények, 24. (1946) - SZEMLE - Tirscher Jolán: Az Északamerikai Egyesült Államok központi levéltárának működése 1937–1945-ben / 307–318. o.

SZEMLE 311 tetik föl, sőt tervbe veszik a különböző hivatalok selejtezés szem* pontjából számbajövő hasonló természetű anyagának egységes jegy* zekéken való jelentését is. Végül is a jegyzékek már olyan célszerű és leegyszerűsített formában készültek, hogy a levéltárnok az általa visszatartandóknak ítélt iratok jelzeteit eltávolíttatva, a jegyzéke= ket fényképmásolatban továbbíthatta a kongresszushoz, A selejtezési eljárás további gyorsítását szolgálja az 1939 aug. 5=én jóváhagyott «Act to provide for the disposition or certain records of the United States Government». E törvény két fontos változást hoz. Ha a szenátus és képviselőház tagjaiból a selejtezési jegyzékek felülvizsgálására alakult bizottság a kongresszus elnapo= Iása előtt legalább tíz nappal megküldött jegyzék felülvizsgálatát elmulasztja, maga a levéltárnok engedélyezheti a selejtezés eszkÖZs lését. A másik rendelkezés szerint a levéltárnoknak a kongresszus szünete alatt a kongresszus hozzájárulása nélkül is jogában áll a selej« tezési engedély megadása, feltéve, hogy az iratjegyzékekben foglalt, értéktelennek nyilvánított iratok azonos természetűek iratképző hatóságuk kongresszusi .jóváhagyás alapján már selejtezett irataival. Nemcsak a selejtezésre vonatkozólag, de a kormányzati ira= tok újabb, célszerű megőrzési módját illetőleg is figyelmet érdemel az 1940 szept. 24=én hozott «Act concerning the disposal of pho= tographed records». Eszerint amennyiben a hatóságok az őrizetük= ben levő iratokról, a «National Bureau of Standards» által meg= szabott előírások alapján, mikrofilmeket (fotókópiákat) készíttetnek és e felvételeknek megfelelő elhelyezése és használat szempontján ból könnyű hozzáférhetősége biztosítva van, az iratok, amelyekről készültek, kiselejtezhetők. A törvény másik fontos intézkedése értelmében az ilyen mikro* filmek (fotókópiák) ugyanolyan hatállyal bírnak, mint az eredeti irat, a róluk készített újabb mikrofilm (fotókópia) pedig ugyan* olyan értékű, mintha az eredeti darabról készült volna. A különféle hatóságok (hivatalok) olyan nagy tömegű irat= anyag elhelyezését kérelmezték, hogy a levéltár kénytelen volt a meg= őrzésre elfogadott iratokkal kapcsolatban elsőbbségi jegyzéket (priority list) vezetni. A beszállítás sorrendjét az iratok értéke, eddigi elraktározásuk körülményei és költségei határozzák meg. Az iratok átvétele előtt levéltári bizottság tanulmányozza át az iratok leíró jegyzékét abból a szempontból, hogy vájjon az iratok olyan természetűek=e, amelyeknek a levéltárba való szállítását a levéltárnok a levéltári törvény alapján kívánhatja. A levéltár évi gyarapodása általában 50—60 ezer köbláb. Az ÎÇJ&IJÇ. költségvetési év folyamán a hatósági iratok beszállítás sát megelőző eljárást nagyban egyszerűsíti, hogy az iratok elfoga= dását ajánló levéltári jelentést, valamint az iratokról összeállított jegyzéket a közben megszűnt «Division of Accessions» helyett ezen* túl az érdekelt hatóság iratait már a múltban is őrző — tehát a szük= séges különleges ismeretekkel leginkább rendelkező — illetékes «custodial division»s=ok készítik. Sokan a tisztviselők közül, akik az egyes hivatalokban a cur=